A klímablogon többször foglalkoztunk a kanadai olajhomok-boommal. A fosszilis energiahordozók e fajtájának kitermelése több szempontból problematikus módszer. Egyrészt rendkívül energiaigényes (s azt az energiát is fosszilis források elégetésével kell megtermelni), az olajat ugyanis szinte kisütik a felhevített talajból. (Bitumenszerű anyagból állítanak elő szintetikus olajat.) A talajt is meg kell mozgatni, ehhez erdőket tarolnak le, hegyeket skalpolnak meg. Ami marad: ipari szennyvízzel telített tavak, élhetetlen ökoszisztémák.
S ha ráadásul a boom is véget ér, nem marad más hátra, mint munkanélküliség és megcsappant önkormányzati, regionális adóbevételek.
A The New York Times nemrég szemlére ment az éveken át dübörgő olajhomok kitermelés helyszínére, a kanadai Alberta államba. A látvány: 16 darab 3 emeletes épületet, mely üresen kongott - holott korábban 2000 munkás dolgozott bennük. A tartományban összesen 35 000 embernek adott munkát a szektor.
Az építő munkát rendszerint utazó dolgozókkal oldják meg, akik építőipari munkaerőként hozzá vannak szokva, hogy néhány hónapig vagy évig az ország egyik részében dolgoznak, majd az ország másik szegletében. A boom helyszínén ugyanis négyszer-ötször is többet kereshettek, mint lakóhelyükön.
A földterületek holdankénti ára az olajmezőn néhány tízezer dollárról 1 millióra emelkedett. Fort McMurray városa virágzó gazdasági központtá vált - igaz, csak rövid időre. A hanyatlást természetesen az olajárak mélybe zuhanása okozta. Az olajhomok kitermelési technológia egyszerűen nem gazdaságos az alacsony olajárnál.
Csak az autópályán nagy a forgalom. A traktorok és teherautók azért járnak még, mert néhány olajcég annyira sok pénzt fektetett itteni érdekeltségeibe, hogy egyszerűen nem engedheti meg, hogy leálljon a kitermeléssel, hiába veszteséges az üzlet.
(fotó: wikipedia)
Az olajmultik 2000 óta mintegy 200 milliárd dollárt fektettek be a régióbeli olajhomokbizniszbe, melynek fejlődési, fejlesztési és növekedési lehetőségei nemrég még korlátlannak tűntek. (A tervezett Keystone-vezeték, melyet arra szántak, hogy közvetlenül az amerikai olajfinomítókba szállítsa az itt kitermelt olajat a lakosság és a zöldek tiltakozása miatt bukott meg. Túl sok környezetpusztítással járt volna az építkezés érintetlen természeti tájakon.)
Időközben a kanadai közvélemény elpártolt az olajhomoktól, mint gazdaságserkentő eszköztől. A konzervatív párt - amely akárcsak az amerikai republikánusok, hagyományosan jó viszonyban van az olajlobbival - éppen nem népszerű Kanadában. (A liberális párt nyerte a választást.) A tartomány új kormányzója, Rachel Notley is demokratapárti és azt szorgalmazta, hogy az olajvállalatok kezdjék el eltisztítani azt a szutykot, amit maguk után hagytak. (Az eltakarítás eddig opcionális volt.) Ez újabb kiadásokat jelent a szektor szereplőinek.
