Hínárból készült ruha a zöld divatipar új reménysége

A divatipar sok mesterséges anyagot használ. A műszálas ruhák elterjedtsége azonban felkeltette a természetes alapanyagok iránti igényt: komposztálható ruhák kellenek, hogy csökkenjen a szektor ökolábnyoma, mert túl sok poliészter-mikrorost szennyezi vizeinket a mosás után, és iszonyú mennyiségű kemikáliát ömlesztenek a természetbe a ruhagyárakból is.

A divatiparban dolgozó innovátorok szorgosan dolgoznak azon, hogy új természetes forrásokat találjanak a textilgyártáshoz. A lehető legkülönfélébb növényekre vadásznak, hogy növényi rostokat használva öltöztessenek fel minket. A prémiumkategóriás gyártók is fantáziát látnak az új trendben. Dolgoztak már gyapotfával (Ceiba pentandra, angolul kapok tree), almával, naranccsal, mezőgazdasági hulladékkal, kávézaccal, kókusszal, kenderrel – szinte semmi nem kerüli el a figyelmüket.

Hosszú még az út az etikus divatipar létrejöttéig

A diszkontdivat olcsó termékeinek haszonélvezői vagyunk. Ennek ára azonban negatív externáliák garmadája: környezetszennyezés és a harmadik világ polgárainak alkalmazása embertelen körülmények közepette. Hogyan tisztulhat meg a divatipar?

Cellulóz

Az Eastman szeptemberben mutatta be Franciaországban a női ruhák piacára szánt Naia márkanevű matériát, amit cellulózfonalból készítenek. Az alapanyagául szolgáló fákat fenntartható módon termesztik, erről két minősítést is szerzett a cég (FSC és PEFC Chain of Custody tanúsítványt). A kelme állítólag jól bírja a strapát és a párát is.

De ami talán még fontosabb, a vegyi anyagokkal való megmunkálása zárt folyamat, vagyis az oldóanyagokat újrahasznosítják, nem öntik ki a természetbe. Ez azért nem elhanyagolható tényező, mert a ruhaanyagok gyártásakor sok vegyi anyagot használnak, és ez gyakran a kínai gyárakból kiöntött ipari szennyvízként a folyókban vagy a talajban végzi, ami óriási környezeti terhelést jelent.

Tengeri hínár

A New York-i AlgiKnit nevű startup alapítója és innovációs igazgatója a 26 éves Tessa Callaghan, aki a Columbia Egyetem kutatócsoportjával együttműködve biopolimereket gyárt, amikből fonalak „sajtolhatók ki”. Cégét nemrég beválogatták egy startup-gyorsító programba, idén pedig elnyert egy százezer euróval járó díjat is.

Több minden szól a tengeri hínár mellett. Egyrészt az egyik leggyorsabban növekvő organizmus a Földön, tízszer gyorsabban nő, mint a bambusznád. Ökológiai értelemben azért is kiváló alapanyag, mert mosásakor nem kerülnek szennyező, mesterséges, poliészterből lemorzsolódó mikrorostok a vízbe, amikkel ma már tele vannak folyóink, tavaink és az ivóvizünk is. Ráadásul ha a hínáralapú ruhát már megunta vagy elhasználta viselője, az anyag hamar komposztálható a földben, de állatok számára takarmányként is hasznosítható. Gazdaságilag is hasznos, hiszen a gyártáshoz használt hínárt akvafarmokon termesztik, kontrollált körülmények között, ami munkát ad a halászoknak a halászidényen kívüli hónapokban is. A New York-i cég most a hínáralapú póló és sportcipő prototípusán dolgozik.

Nem csak a harmadik világ munkásainak helyzete kétségbeejtő

Szörnyülködve olvassuk, milyen körülmények között dolgoznak a nemzetközi divatipar munkaerő-piramisának alján dolgozó, fejlődő országbeli munkavállalók. Nos, nem kell messzire menni, Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, nekünk is megvannak a „sweatshopjaink”.