A mostani bérinformációs adatok is alátámasztják, ha a közvélemény "pénzes" munkahelyként vélekedik egy szektorról, nem tévednek nagyot a véleményformálók. Az első hat helyet Magyarországon sorrendben a leasing, az informatika, a gyógyszeripar, a bankszektor, a (személyi, üzleti, befektetési) tanácsadás és a biztosítási terület szerezte meg. Az átlagos munkabér ezekben a szektorokban 281 és 351 ezer forint között alakul.
Nem igaz a sztereotípia azonban az egyébként sokak által vágyott médiával és marketinggel foglalkozó munkakörökre, átlagfizetésben ugyanis 256 ezer forinttal csak a 13. és 14. helyen szerepelnek. Meglepően hátul végzett (34.) - a köztudatban szintén a jól fizetettek között számon tartott - könyvelés és könyvvizsgálás, ahol az átlagbér mindössze 205 ezer forint. Erre talán magyarázat, hogy az e tevékenységet űzők általában vállalkozás formájában dolgoznak.
Alacsony bérű oktatók, egészségügyi alkalmazottak
Az állami alkalmazottak bérezése vegyes képet mutat. Az egészségügyben dolgozók közismerten szerény fizetésért végzik munkájukat, az igen alacsony, bruttó havi juttatást a felmérés is visszaigazolta 157 ezer, az oktatásban pedig átlag 169 ezer forinttal. Az államigazgatási szervezetekben elérhető 229 ezer forint viszont a közepesen fizetett területek között szerepel.
A széles középmezőnybe a valamilyen termeléssel foglalkozó ágazatok tartoznak. Ezek közül a legjobban a vegyipar és a papíripar fizet, 270 ezer forintos átlagbért kínálva. A teljes felmérés utolsó helyén - kivételként a termelő ágazatok közül - 146 ezer forinttal a textil- és bőripar áll.
A külföldi vállalatok nagy része a legjobban fizetett szegmensekben tevékenykedik. Ezek a cégek mind nyereségesek, így az országos átlagnál magasabb béreket tudnak kínálni alkalmazottaiknak - hangoztatta a bérinformációs portált működtető Profesia ügyvezetője. Dalibor Jakus szerint hatással van ezen szegmensek bérnövekedésére az is, hogy az adott gazdasági területek gyors fejlődése miatt gyakori a szakemberhiány. Ezzel szemben a vendéglátóipar több embert foglalkoztat, jellemzően alacsonyabb végzettséggel, ami a béreken is meglátszik. Ezek az emberek ugyanakkor reálisan többet keresnek a borravalóknak köszönhetően. A textil- és bőripar, valamint a művelődési központok fejlődése jelenleg stagnál, ezért ott alacsonyabbak a fizetések. Az egészségügyben dolgozók bére pedig köztudottan hosszú idő óta a legalacsonyabb a magyar gazdaságon belül - szögezte le a szakember.
A hazánkban Workania néven állásportált is működtető szlovák Profesia csoport bérinformációs rendszere, a Merces.hu jelenleg 80 ezer magyarországi adatot tartalmaz. A folyamatosan frissülő adatbázis naponta 300-350 munkavállaló adatival bővül. A statisztikánál fontos figyelembe venni, hogy azok a bejelentett, bruttó bérek átlagát tartalmazzák. A valós jövedelem - különösen Magyarországon - gyakran eltér a bejelentettől!
2,5-szeres különbségek
Csehország, Szlovákia és Magyarország átlagfizetéseinek összehasonlításából kiderül, az országok között nincs jelentős eltérés az egyes szektorok sorrendjét tekintve. Hasonlóság mutatkozik abban is, hogy mindhárom országban akár 2,5-szeres különbségek is lehetnek az egyes ágazatok átlagfizetései között. A fizetési különbségeket az egyes országokon belüli régiós eltérések tovább növelhetik, a fővárosokban megközelítőleg a kétszeresét lehet keresni ugyanazzal a munkával, mint a legrosszabbul fizetett megyékben.
Az országok között különbség az átlagfizetések nagyságában érhető tetten, Csehországban nagyobb fizetést kapnak a munkavállalók, mint Szlovákiában vagy Magyarországon. Mivel az adórendszer eltérő, nettó fizetést tekintve a magyarok keresnek a legkevesebbet. Szlovákiában 30 százalékkal, Csehországban 60 százalékkal magasabb a nettó fizetése az ugyanabban a munkakörben dolgozóknak.
