Eddig a tengerszint-emelkedésre, a hurrikánokra, az óceánok savasodására, az aszályokra, a termőföldek sivatagosodására, a folyók kiszáradására vagy éppen kiáradására és a terméshozam csökkenésére koncentráltak a tudósok. A legújabb kutatási trend: annak vizsgálata, mit tesz az éghajlatváltozás a testünkkel és a tudatunkkal. Szakértők változatos módszerekhez folyamodtak a klímaváltozás testi és mentális hatásának méréséhez. Jisung Park, a Harvard PhD-hallgatója azt tanulmányozta 4,6 millió érettségizőn, hogy az aznapi hőmérséklet hogyan befolyásolta teljesítményüket. Azoknak akik egy 32,2 Celsius-fokos napon vizsgáztak, 12 százalékkal nagyobb esélyük volt rá, hogy megbuknak, mint azok, akik olyan napon járultak a vizsgabizottság elé, amikor 22 Celsius-fok volt.
Ha a tanév során nagy volt a meleg napok száma, akkor a diákok rosszabbul teljesítettek az érettségin, mint azok, akik egy hűvösebb évben végezték el a középiskola negyedik évfolyamát. A teljesítményromláshoz már mindössze 5 meleg nap is elegendő volt (ha aznap 26,6 Celsius-fok felé kúszott a hőmérséklet)! Ezen az sem segített, hogy az amerikai iskolák nagy részében van légkondicionáló berendezés a tantermekben – igaz, a masinák gyakran elromlanak, vagy alig-alig működnek. És akkor mit szóljanak az eleve melegebb klímájú országok polgárai? Indiában átlagosan az év 365 napjából 33 olyan, amikor 32,2 Celsius-foknál melegebb van. Klimatológusok szerint a kánikulai napok száma az évszázad végére 100 nappal fog növekedni, tehát Indiában elérheti a 133 napot. Ez az esztendő egyharmada!
Az autógyárakban – hiába van légkondicionálás – ha 6 napon át 29,4 Celsius-foknál melegebb a hőmérséklet, az 8 százalékkal csökkenti a heti termelékenységet. A külső helyszíneken dolgozók ilyenkor átlagosan egy órával rövidítik meg a munkaidejüket vagy úgy, hogy hamarabb végeznek, vagy úgy, hogy hosszabb ebédszünetet tartanak a nap közepén a forróságban. Tanzániában az aszályos napokon és a heves esőzések napjain gyakoribbak az idős asszonyok ellen elkövetett gyilkosságok (azért oltják ki az életüket, mert boszorkánysággal vádolják őket).
Az amerikai rendőrség statisztikáiból kiderült, hogy a melegebb napokon a rendőrtisztek hajlamosabbak elsütni a fegyverüket, mint ha hűvösebb van. A kánikulai napokon több a dühös dudálás az országutakon Arizonában, több a közúti baleset Spanyolországban, kevesebb a betörés az USA-ban (az strapás meló), de több a gyilkosság! Mert a forróság idegessé és könnyen ingerelhetővé teszi az embereket. Úgy tűnik, hogy 2016 lesz a meteorológiai mérések történetének legmelegebb éve. Az esztendő első 6 hónapja egytől egyig megdöntötte a korábbi havi melegrekordokat.
