„Magyarország gázfüggőségének gyógyírja a hatékonyságnövelésben, vagy, ahol ez megoldható a megújuló energiaforrásokban keresendő. Hogy a megújuló energia mely ága lehet a 'befutó', arról még ma is folynak viták, amivel azonban általában mindenki egyetért az a biomasszának szánt vezető szerep. - mondta Makra József, az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó Regionális Fejlesztési Vállalat Nyrt. vezérigazgatója. Ezt a megújuló típust helyezi előtérbe az Európai Unió is, és véleményünk szerint is a jövőben a biomasszáé lehet a vezető szerep. Ennek a stratégiának megfelelően helyezünk üzembe a gyergyószenmiklósi távhő-rekonstrukció keretén belül egy 6+3 megawatt teljesítményű, faaprítékkal működő kazánt."

Faapríték, biomassza

A szakértők szerint az alapanyag beszállítása elsősorban a kisebb települések körzetében jelenthet költséghatékony megoldást, így a faapríték, mint tüzelőanyag is elsősorban olyan települések esetében jöhet szóba, amelyek a termelés helyszíne, vagy a beszállítói útvonalak mellett találhatóak. Az önellátás kérdése tehát elsődlegesen a település méretéből, és a beszállítói útvonalak hosszából, valamint a helyi megújuló energiaforrások meglétéből mérhető le. „Magyarország földrajzi adottságai, és településszerkezete alapján nagyjából 1000-1200 kisebb település, falu esetében lehet alternatíva a jövőben a kisméretű, decentralizált helyi energiatermelés" - vélekedett Makra József.

Szintén járható út, egy jó hatásfokú, korszerű vegyestüzelésű kazán. A biomassza, és szén vegyes használatával ugyanis elkezdhető a helyben megtermelt energiahordozók befogadásának előkészítése, esetleg a már rendelkezésre álló megfelelő minőségű mezőgazdasági hulladék felvásárlása.

20 százalék energianövény-termesztésre

„Egy település intézményeinek átállása földgáz alapú fűtésről megújulóra, összetett folyamat, ha érdekeltté tudjuk tenni a városvezetéssel együtt a helyi termelőket abban, hogy beszállítókká lépjenek elő, elképzelhető, hogy a település akár önellátóvá is válhat. Egyes becslések szerint ugyanis ma Magyarországon a jelenleg használt mezőgazdasági földterület mintegy 20 százaléka, 0,8-1 millió hektár hasznosítható energetikai növénytermesztés céljára. A folyamat megindulásával nem csupán az ország energiafüggősége csökkenne, de a mezőgazdaságban dolgozók is többletbevételhez juthatnának." - mondta Makra József.

A folyamat elindulását segítheti, hogy az Európai Unió régi tagállamaiban már bevezetett terület alapú támogatást elviekben a jövő évtől az újonnan csatlakozott országokban is bevezetik. Ez esetben a terménnyel szemben a földterület alapján jár a támogatás, ami kivételes alkalmat biztosíthat mezőgazdasági városok vonzáskörzetén belül energianövények termesztésére, majd azok helybeli, elsősorban fűtésre történő hasznosítására.

„Mindezek mellett kiegészítő energiaforrásként természetesen jól hasznosítható a nap-, a szél-, vagy a geotermális energia, illetve nagyobb állattartó telepek esetében a biogáz, sőt megfelelő technológiával akár a hulladékégetés is." - tette hozzá Makra József.