A Cambridge Econometrics három tanulmányból álló sorozata azt elemzi, hogyan valósítható meg a teljes széndioxidmentes működés az áruszállításban – mindez azért is érdekes, mert ez a szektor adja a globális széndioxid-kibocsátás közel 7 százalékát.
További aktualitást ad a témának az Európai Bizottság legfrissebb REPowerEU csomagja, amely Oroszország ukrajnai inváziójára tekintettel célul tűzte ki, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a földgáztól. A megoldás része lehet a dízeles teherautók lecserélésén keresztül az áruszállítás olajfüggőségének csökkentése.
A European Climate Foundation megbízásából készített elemzés Lengyelország, Olaszország és Spanyolország tehergépjármű-állományának modellezése alapján vizsgálta a klímacélok eléréséhez szükséges technológiai megvalósítás lehetőségeit, és több megállapítás Magyarországra is érvényes.
Az EU céljai alapján a gyártóknak 2025-re a 2019-2020-as szinthez képest 15 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal kell csökkenteniük az új tehergépjárművek széndioxid-kibocsátását. Az uniós célok az új járművekre vonatkoznak, ezért a flottaszintű kibocsátás lassabban csökken, hiszen a flottákban magasabb a használt tehergépjárművek aránya. Ez Magyarországra fokozottan igaz. Lengyelországban is hasonló a helyzet, így a Cambridge Econometrics modellezése alapján az említett 15 és a 30 százalékos kibocsátáscsökkenési célokat követve 2050-re csupán 28 százalékkal mérséklődne a kibocsátás. Sőt, ha 2040-től teljesen be is tiltanák a nem zéró-kibocsátású új tehergépjárművek árusítását, a szektor akkor sem működne széndioxidmentesen: a 2021-es kibocsátási szint ötöde maradna meg a keleti országokban és még az olasz és spanyol utakon is a mostani káros kibocsátás tizede jutna a környezetbe a megcélzott nullához képest.
„A szükséges kibocsátáscsökkenést többféleképpen is el lehet érni: a meglévő dízeles járművek hatékonyságának növelésével, a bioüzemanyag magasabb arányával, illetve a zéró kibocsátású járművek elterjedésével – mondta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – Az elektromos és hidrogénmeghajtású teherautók hatékonyabbak, azaz alacsonyabb az energiaigényük. Ez utóbbiak elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő – és az egyes technológiák esetében eltérő – infrastruktúra kiépítése is.”Az elektromos és hidrogénmeghajtású teherautók további előnye, hogy nemcsak a közvetlen kibocsátásuk zéró, de a közvetett kibocsátásokat figyelembe véve is alacsonyabb a teljes kibocsátásuk, mint a hagyományos járműveké.
Az EU nemrég mutatta be az Alternative Fuels Infrastructure Regulation (AFIR) elnevezésű javaslatcsomagot, amely a fő európai útvonalak mentén (TEN-T hálózat) az elektromos és a hidrogénmeghajtású tehergépjárművek számára biztosítaná a megfelelő infrastruktúrát.
Az elektromos tehergépjárművek (BEV) számára a raktáraknál és a főutakon szükséges töltőállomásokat kiépíteni. Bár a töltés hosszabb ideig tart, mint a tankolás, ha az akkumulátor mérete megfelelő, a töltést össze lehet kötni a fuvarozók kötelező pihenési idejével.
Az áramszedővel felszerelt elektromos tehergépjárművek (BEV-ERS) kisebb akkumulátorral rendelkeznek, azonban a vasúthoz hasonlóan áramszedővel csatlakoznak a villamos felsővezetékhez, így menet közben is képesek tölteni. Ehhez természetesen nagy infrastrukturális változtatások szükségesek – jelenleg Frankfurt közelében tesztelnek egy villanyosított autópályaszakaszt.
Megjegyzés: A privát infrastruktúra alatt például a raktáraknál, logisztikai központokban kiépített elektromos töltőállomások költségét, míg a publikus infrastruktúra esetén az autópályák melletti hidrogén/elektromos töltőállomások és a villamos felsővezetékek kiépítését kell érteni.
Az üzemanyagcellás, vagyis hidrogénmeghajtású járművek (FCEV) elterjedéséhez – az elektromoséhoz hasonlóan – kulcsfontosságú a töltőállomások kiépítése. Ezek helyben is előállíthatják a hidrogént elektrolízis segítségével, illetve vezetéken keresztül vagy üzemanyagszállító kamionokkal egy központi termelőegységtől szállíthatják azt.
A Cambridge Econometrics tanulmánya szerint az elektromos tehergépjárművek fenntartása és működtetése, azaz a teljes életciklusra vetített költség (Total Cost of Ownership – TCO) a furgonok és a nehéz tehergépjárművek esetén már három év múlva, azaz 2025-ben alacsonyabb lesz a belsőégésűekénél. Bár a vételáruk továbbra is magasabb marad, a jobb hatékonyság, valamint az alacsonyabb üzemanyagárak és szervízköltségek miatt a zéró-kibocsátású tehergépjárművek használata olcsóbbá válik.
A hidrogén előállítási költsége várhatóan drasztikusan esni fog a következő években a széleskörű használatnak köszönhetően, így az üzemanyagcellás nehéz tehergépjárművek 2030-ra lesznek olcsóbbak, mint a belsőégésűek. Ráadásul az üzemanyagköltséget a dízeles járműveknél tovább növelheti Európában, ha megszüntetik a több országban is meglévő jelenlegi adókedvezményeket, például a jövedéki adó visszaigénylésének lehetőségét Magyarországon.
Az új Eurovignette direktíva javaslat alapján az európai útdíjszabás a jármű kibocsátásától is függ majd, ami tovább növeli a belsőégésű teherautók teljes életciklusra vetített költségét. Ugyancsak növelheti a fosszilis üzemanyagköltséget, ha az európai kvótakereskedelmet – várhatóan 2025-ben – kiterjesztik a közlekedésre és az épületekre is.
