Kínában a levágott állatok húsának alig 25 százaléka megy keresztül az ún. hidegláncon, azaz tároló és szállító beszállítói hálózaton, mire a kereskedelmi egységekbe ér. Gyümölcsöknél és zöldségeknél ez az arány jóval kisebb, mindössze 5 százalék. Ez az elmaradottság visszásságokhoz vezet: van olyan húsipari feldolgozó üzem Sanghajban, ahol esténként történik a vágás, mert akkor hidegebb van - és mert nincs hűtőhelyiség! Az A.T. Kearney jelentése szerint egy kínai polgárnak átlagosan kéthetente van hasmenése a rossz állagú élelmiszerben terjengő baktériumoktól.
Ha viszont országos mértékben létesítenének hidegláncot, azzal megugrana Kína villamosenergia fogyasztása és üvegházgáz-emissziója. Az új trend természetesen itt is az energiahatékonyság: a hűtőrendszerek felállításában piacvezető Emerson Climate Technologies tavaly nagy szerepet játszott abban, hogy a Dia spanyol áruházlánc 25%-kal tudta csökkenteni áramfogyasztását. A cég alelnöke a New York Times-nak elismerte, hogy ha két számjegyű éves növekedést mutat a közeljövőben a hűtőipar Kínában, az nagy kihívás lesz a klímapolitika számára.
A dolog pikantériája, hogy a szakértők felmérései nem jutottak arra az eredményre, a hűtéstől kevesebb élelmiszer menne pocsékba. (A világon megtermelt mintegy 4 milliárd tonna élelmiszer 25-30 százaléka, 1,2-1,4 milliárd tonna egyenesen a szemétben landol.) Az amerikaiak továbbra is a megvásárolt étkek 40%-át dobják ki a kukába, ennek 40%-a a fogyasztók szintjén történik, vagyis nem a hűtőházakban, hanem miután megvették az emberek az élelmüket. A paradoxon tehát az, hogy éppen az otthoni hűtők és mélyhűtők miatt vált kényelmesebbé az ember és hajlandó több ételt vásárolni, mondván úgyis eláll. Aztán kidobja, ha megromlik a hűtőben is.
- A hűtés ma a globális ÜHG-kibocsátásnak valamivel több, mint 16 %-ával egyenlő.
- A hűtők kompresszoraiban lévő üvegházgázok (hidrofluorkarbonok, HFC-k) "ezerszeresen" szennyezőbbek, mint a széndioxid. (A hűtőkhöz szükséges ammónia üvegházhatása például nem számottevő). Márpedig Kínában nincsenek érvényben olyan szigorú szabályozások, mint az EU-n belül, ahol el kell szállíttatni a szelektív hulladékgyűjtőkkel a kidobott, lecserélt hűtőt, hogy szakszerűen legyen szétszerelve és hatástalanítva a gázokat tartalmazó alkatrész.
- A nagy hűtőházakból a gázok 15 %-a is kiszivároghat, a kis hűtőknél ez az arány 2 %.
- Egyes szakértők úgy vélik, a HFC-k a globális kibocsátás 50 %-áért lesznek felelősek 2050-ben.