A pálmaolaj temérdek kozmetikai, háztartási és élelmiszeripari cikk hozzávalója, a rúzstól és a szappantól a tejfölön, a margarinon, a fagylalton és a testápolón át a bioetanolig szinte mindenbe adagolják. A WWF szerint a csomagolt termékek mintegy felében megtalálható. Ami nyilvánvalóan irdatlanul nagy termékskálát és árucikk-mennyiséget jelent.
A WWF éves pálmaolaj-jelentésének kijelentései nem éppen rózsásak. Délkelet-Ázsiában az őshonos orangutánok és élőhelyeik vesznek áldozatul az erdőirtásnak, ami azért történik, hogy az őserdők helyébe megyényi területű olajpálmafa-ültetvényeket telepítsenek. A nagy területű fakivágások nettó üvegházgáz-kibocsátók: a kivágott fákból a légkörbe áramlik a bennük megkötött szén-dioxid. (Malajzia és Indonézia ezért van a nagy kibocsátók között.) A globális emisszió 20 százaléka az erdőirtásra vezethető vissza.
Az ausztriai székhelyű International Institute for Applied Systems Analysis (IIASA) kutatói ázsiai, dél-amerikai és afrikai műholdas felvételeket tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy megduplázható lenne a pálmaolaj-termelés volumene a természetvédelmi körzetek és erdők kiirtása nélkül is.
Ez azért is jó hír, mert már 2020-ra megduplázódik a pálamolajigény, ami nagy veszélyt jelent a trópusi erdők érintetlenségére és a biodiverzitásra nézve. Jelenleg 18 millió hektárt fednek le olajpálma-ültetvények világszerte, jelentette a Thomson Reuters Foundation. Ez nagyobb kiterjedésű földterület, mint Uruguay. 1990-ben még csak 6 millió hektáron termesztettek olajpálmát, állítja az IIASA
Az IIASA munkatársai közel 19 millió hektárnyi területet azonosítottak, melyek természetkárosítás nélkül is olajpálma-termesztésre használhatnának. Világszerte körülbelül 3 millió gazdálkodó él a pálmaolajbizniszből, ez szám 7 millióra is nőhetne az IIASA szerint, ha az iparág és beszállítói hálózata fenntartható módon növekszik.
