A FAO és a Fülöp-szigeteki Földművelésügyi Minisztérium által közösen finanszírozott projekt kezdeti szakaszában már megtörténtek az első berepülések az El Niño által megtépázott tartományokban, és a technológiát kezelő FAO és kormányzati szakértők képzése is hetek óta folyik. A drónok navigációs és fotogrammetriai kiegészítőkkel van felszerelve, amelyekkel részletesen felmérhető akár még a növénytakaró állapota is a levegőből. Az így gyűjtött információval megállapítható, hol okoz(hatja) a legnagyobb károkat egy természeti katasztrófa, és hogy erre mi a legjobb megelőzés, pl. természetes akadályok vagy védősáv kialakítása.
Azzal, hogy egy nap alatt akár 600 hektár is felmérhető drónok segítségével, jelentősen felgyorsul a felmérés időtartama, mondta Christopher Morales, a Minisztérium műveleti egységének igazgatója. „Hatékony, gyors és megbízható adatforrás,” tette még hozzá. „Járulékos haszon, hogy a mezőgazdasági infrastruktúra-beruházásokhoz is jól jönnek ezek az adatok, hogy hova érdemes tervezni például víztározót öntözéshez. Illetve a parti és erdősávok esetében is használhatók,” mondta a FAO helyi képviselője, Jose Luiz Fernandez.
Új eszköz a klímaváltozást megszenvedő országoknak
A Fülöp-szigetek a világ egyik, a trópusi viharoknak és egyéb katasztrófáknak leginkább kitett országa. Az elmúlt évtizedben földrengések, tájfunok és áradások sújtották a több ezer szigetből álló országot, ezrek életét követelve és komoly károkat okozva az infrastruktúrában és a gazdaságban. Évente átlagosan 20 erős tájfunnal kell a fülöp-szigetekieknek szembenézniük. Emellett az országban más természeti katasztrófák, áradás, szárazság vagy vulkáni kitörés, is gyakoriak. (Nálunk is az időjárás okozza a legtöbb kárt.)
Az ilyen természeti események erősen megtépázzák a mezőgazdaságot, akár évekre is visszavetve annak teljesítményét, élelmiszertermelő kapacitását. 2013-ban a Haiyan trópusi vihar 600 000 hektár mezőgazdasági területet pusztított el, több mint 700 millió dollár kárt okozva a szektornak. A fejlődő országokban a természeti katasztrófák okozta károk közel negyede a mezőgazdaságban csapódik le, így a célzott felkészülés nagyban csökkentheti a negatív következményeket és elkerülhető az a helyzet, hogy egy terület mezőgazdaságát teljesen a nulláról kelljen újraépíteni.
