Mint azt korábban megírtuk, minden napelem után 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015. január elsejétől, ami mintegy 2000-2500 forintos áremelést jelent modulonként. A kormányzat ugyanis a III., a „Jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok” kategóriába sorolta be a napelemeket, míg pl. az akkumulátorokat csak a II. kategóriába, a „Szennyező termék és anyagáramok” -ba sorolták, így csak 57 Ft/kg a termékdíj utánuk. Magyarországon évente 80–120 ezer napelempanel kerül forgalomba: ha mindegyik után megfizetik a termékdíjat, az állami adóbevétel akkor is alig éri el a százmilliós nagyságrendet – írta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) adatai alapján a Népszabadság.
A törvény szövege itt olvasható!
Éppen ezért törvénymódosítást kezdeményez a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni. Szabó Marcel szerint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény célja, hogy járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzéséhez „A január elsejétől hatályos, módosított törvény első melléklete alapján a napelemek és a szélerőművekben használt generátorok, valamint vezérlőegységek is termékdíjkötelesek, annak ellenére, hogy ezek az eszközök kiemelten hozzájárulnak a törvény deklarált céljainak teljesüléséhez” – írta a jövő nemzedékek szószólója. (Ráadásul egy naperőmű akár turistacsalogató is lehet.)
A kormány szerint ez az uniós direktíva
Az elektromos és elektronikai termékek – így a napelemek is – használatuk befejeztével veszélyes hulladéknak minősülnek függetlenül attól, hogy működésük alatt környezetbarát elemek voltak-e. Az Európai Unió pedig szigorú szabályokat ír elő e-hulladékok gyűjtésére, hasznosítására, amely nagyon költséges – indokolta a Földművelésügyi Minisztérium a környezetvédelmi termékdíj kiterjesztését a napelemekre is.
A Földművelésügyi Minisztérium közölte: az uniós irányelv ehhez a termékkörhöz határoz meg begyűjtési és hasznosítási arányokat, amelyek minden tagállamra, így Magyarországra nézve is kötelezőek. 2016-tól a tagállamoknak a területükön értékesített elektromos és elektronikus berendezések 45 százalékának megfelelő mennyiségű e-hulladékot kell begyűjteniük, 2019-től ez az arány 65 százalékra nő. Ez a nagyon magas arány a hasznosítást költségessé teszi, ráadásul ezek a berendezések rendkívül sokféle anyagból állnak, ami tovább drágítja a hasznosítást.
A magyar adóterhelés az uniós adó hétszerese
Az EU elektronikushulladék-kezelési direktívájának (2012/19/EU – WEEE) magyar jogrendbe ültetésével törvényileg biztosított, hogy a napelemekről élettartamuk végén megfelelően gondoskodjanak. Az ezért előre fizetendő díj (114 Ft/kg) ugyanakkor 5–7-szerese az európai gyakorlatban tapasztalt költségeknek. Az indokoltnál magasabb díj kivetése hátrányos megkülönböztetésben részesíti az amúgy is leszakadóban lévő magyar napelemes zöldáramtermelést, amit sajnálatos módon a szakmával történő egyeztetés teljes hiányában vetettek ki – közölte a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MANAP)
A nemzetközi gyakorlatban legtöbbször nonprofit szervezetek útján (pl. PV Cycle) biztosítják a gyártók saját termékeik élettartam végén történő visszavételét és ártalmatlanítását. Az ezen szolgáltatásért fizetett díjak a mostani magyar szabályozás töredékét teszik ki, figyelembe véve azt is, hogy a napelemek alapanyaga értékes újrahasznosítható anyagokat is tartalmaz (pl. alumínium és szilícium). Az átlagos napelemrendszer általában 95 százalékban újrahasznosítható.
A most kivetett termékdíj napelemenként 2100–2300 forint, ami a nagykereskedelmi árak 5 százalékos emelkedését jelenti. A termékdíj természetéből kifolyólag ugyanakkor a lakossági végfelhasználóknak a termékdíj után a 27 százalékos áfát is meg kell fizetniük, ami egy átlagosnak mondható 3.5 kWp méretű családi házas napelemes rendszer esetén (14 napelem) ~40 000 forint többletkiadást jelent. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek ugyanakkor azon támogatási forrásra pályázók (jellemzően önkormányzati intézmények) és kiserőmű-beruházók vagy már a kivitelezésre leszerződött szakcégek, amelyek tavaly elindított projektjeik során még nem számoltak a termékdíj költségével. Pályázatos projektek esetében 3-400 ezer forint, kiserőművi projekteknél akár 4 millió forint váratlan többletköltséget is okoz az új termékdíj, ami sok projekt ellehetetlenülését okozhatja.
Üzenet a kormánytól: nem kell nekünk napelem!
A napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjjal azt üzeni a megújuló iparnak a kormány, hogy nem kívánatosak az országban – ezt Ámon Ada mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az Energiaklub igazgatója szerint mivel a jelenleg telepített napelem-rendszerek legkorábban is húsz év múlva válnak hulladékká, lenne ideje a kormányzatnak egyeztetnie az újrahasznosítás módjáról a gyártókkal és forgalmazókkal. „Ez üzenet a kormánytól, hogy a megújuló ipar nem kívánatos az országban” – hangsúlyozta a szakember.
