Búcsút inthetünk az átalányos fizetésnek?

Jobban járhat a tudatos fogyasztó okos mérőkkel és adatátviteli megoldásokkal. Ám a legtöbb közműszolgáltatás esetében a fogyasztó átalányt fizet. A villamos energiánál például ez évente egyszer kerül korrigálásra a tényleges és az előző évi fogyasztás különbözete alapján, így a ma működő rendszer nem segíti elő a takarékos és tudatos fogyasztást.

A spórolás egyik megoldása lehetne, ha havonta a ténylegesen elfogyasztott energiáért fizethetnénk, méghozzá úgy, hogy akár két egymást követő nap fogyasztása is összehasonlítható lenne. A gáz és a villamosenergia-piacon a nagyfogyasztók esetében már megvalósult az okos (fogyasztás)mérőkre épülő rendszer. A lakossági fogyasztóknál is reális lehetőség van rá. A módszer az unió néhány országában már bevált.

A holnap energiafogyasztója

Okos mérő: a fogyasztók energia-felhasználásáról valós idejű információt nyújt, ami tartalmazza az egyedi gáz és elektromos áram felhasználási adatokat, a fogyasztás költségét és hatását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására.

AMR (Automatic Meter Reading): automatikus mérőóra-leolvasás

AMI (Advanced Metering Infrastructure): AMR + egyéb adatok (időbélyeg, riasztási esemény, stb.)

Zig-C: Olyan rendszer, ahol a mérési adatok egy 2.4 GHz-es frekvencia-tartományban működő vezeték nélküli, önszervező hálózaton keresztül egy GSM/Ethernet kapcsolattal rendelkező mérési adatgyűjtő egységekhez jutnak.

Svédországban 2009-re minden fogyasztónál okos mérőt szereltek fel, Olaszország 2011-ig, Portugália 2015-ig építi ki ezt a rendszert. Hollandia vagy Ausztria még a felmérés időszakában tart, Magyarországhoz hasonlóan. A kormányzat itthon megkezdte a rendszer bevezetési lehetőségeinek feltárását: a Magyar Energia Hivatal tenderén az AT. Kearney tanácsadó cég nyerte el az okos méréssel kapcsolatos szabályzás megvalósítására kiírt tanulmány elkészítését. A kutatómunka 2010 júniusában zárul, de 2009 novemberében már elkészült az első tanulmány, amely a célokat és a megvizsgálandó modelleket tartalmazza.

Az "okosabb" rendszer megvalósítása minden érintettnek érdeke: a szolgáltatónál jobban tervezhető lesz a fogyasztás, nyilvánvalóvá válik az eddig esetleg titokban maradt veszteség, csökkennek az adminisztratív költségek. A fogyasztó ráadásul előre tervezheti, és ha kell, kordában tarthatja költségeit, hiszen saját fogyasztását befolyásolhatja: például a nagyfogyasztású mosógép használatát egy kedvezőbb tarifaidőszakra teszi.

Hatékony adatátvitel

A mérőórák által továbbítani kívánt adatot többféle módon is el lehet juttatni a szolgáltatóhoz és természetesen vissza a fogyasztóhoz. Mobilhálózaton, internet-kapcsolaton vagy az elektromos távvezetéken keresztüli adattovábbítás is lehetséges, a Cason Zrt. megoldása kombinálja a szabad frekvenciasávban működő vezeték nélküli kommunikációt a GSM és vezetékes hálózati kommunikációval: a mérési adatok vezeték nélküli hálózaton gyűjthetőek be, amely a wifihez vagy a Bluetooth-hoz hasonlóan a 2,4 GHz-es frekvencián működik. A leolvasott mérőórák adatai routereken keresztül jutnak el a kollektorokig, amelyek mobil- vagy vezetékes hálózaton küldik tovább a szolgáltatónak. Az egyes adatcsomagok mérete nem haladja meg a 100 byte-ot, és ez az adatmennyiség is csak óránként kerül továbbításra, így az ingyenes, szabad felhasználású, limitált energiát használó, ám intelligens rendszer megfelelően működhet bárhol a világon.

A nagyfogyasztókhoz viszonyítva a lakossági fogyasztóknál a megtérülés hosszabb ideig tart, mert a technológiai váltáshoz le kell cserélni a mérőórát, telepíteni kell az merőórát leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását.

Mit ír elő az EU?

A fogyasztói környezettudatosság növelését célzó uniós irányelv (2006/32/EK), amely az energia-végfelhasználás hatékonyságáról szól, előírja, hogy a rendszer képes legyen az eddigi gyakorlattal szemben ne csak az elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a költségeket és a szén-dioxid kibocsátást is kimutatni a fogyasztónak és a szolgáltatónak egyaránt. Az uniós direktíva azt nem határozza meg, hogy milyen technológiát kell alkalmazni és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa – viszont világosan fogalmaz: az átállás kötelező érvényű az unió tagországainak. Az EU előírásai szerint a közműcégek ajánlatai között 2010-ig az okos mérésnek is szerepelnie kell, 2011-ig pedig a napszakfüggő, váltózó díjszabásnak is.

Véleményvezér