Júniusban kiadott enciklikájában az egyházfő a Föld megmentésére buzdította a világ keresztényeit, és hogy a légkört szennyező fosszilis energiahordozókat „késedelem nélkül" váltsák fel megújuló energiaforrásokkal. A keresztény egyház legmagasabb rangú, legnagyobb súlyú iratában a pápa az ökológiailag felelős viselkedés, fogyasztás és gondolkodás irányába tolta a híveket és a katolikus egyház vezéralakjait. Megfigyelők szerint fél évszázada ez a legellentmondásosabb, legpolitikusabb enciklika, amelyet kiadott a Vatikán.
Az Egyesült Államokban az érsekségek jelentős befektetési portfóliókkal rendelkeznek, ezek hozama a klérus jövedelmét és nyugdíját hivatott fedezni. Az egyház amerikai ága könyékig benne van a fosszilis szektorban: részvényekkel bír energia-, olaj-, olajhomok- és a palagáz-kitermeléshez szükséges hidraulikus kőfúrásban utazó cégekben.
A chicagói gyülekezet, mely Amerika harmadik legnagyobb katolikus közössége, a Reuters tudtára adta, hogy több mint 100 millió dollárnyi részvénycsomaggal rendelkezik fosszilis cégekben. Betsys Bohlen, a gyülekezet működési igazgatója – igen, ilyen multiknál megszokott titulus is van az egyházon belül – beismerte, hogy a júniusi pápai enciklika alapelveit alkalmazni készülnek a gyakorlatban, és felülvizsgálják befektetési stratégiájukat, főleg az energiaszektorra és az építőipari alapanyagokra vonatkozóan. (A cementgyárak ugyanis a legnagyobb CO2-kibocsátók az erőművek mellett.)
A Reuters birtokába került dokumentumok szerint Boston, Baltimore, Toledo, a Long Island-i Rockville Center és több minnesotai gyülekezet is számottevő fosszilis portfólióval rendelkezik. Az olaj- és gázérdekeltségek rendszerint a teljes portfólió 5-10 százalékát teszik ki, ami nem tér el az S&P 500-as indexben lévő arányuktól. (Ott 7,1 százalékot tesznek ki az energiacégek.) Az Amerikai Püspökök Konferenciája nem nyilatkozott a Reutersnek arról, vajon tervezik-e befektetési útmutatójuk módosítását.
A Catholic Responsible Investing for the Christian Brothers nevű szervezet – nevéből eredően – felelős módon menedzsel 6 milliárd dollárt, legalábbis vezetői így érzik, mégis ellenálltak az aktivisták részéről érkező nyomásnak, hogy túladjanak olaj- és gázipari részvényeiken – írta a Business Insider.
Az amerikai ellentmondás minden bizonnyal terítékre kerül, hiszen Ferenc pápa szeptemberben az Egyesült Államokba látogat, és felszólal a washingtoni Szenátus gyűlésén is, hogy az amerikai klímavédelmi törvény meghozására és a globális klímaegyezmény előmozdítására buzdítsa a szenátorokat.
Az amerikai katolikus egyház hierarchiájának tetején javarészt olyan személyek állnak, akiket még Ferenc elődei – II. János pál pápa vagy Benedek pápa – neveztek ki. Egyedül a chicagói gyülekezet fejét nevezte ki Ferenc pápa. Érthető hát, hogy ott komolyan veszik az enciklika irányvonalait.
Az egyháznak Amerikában amúgy is nagy szüksége van a pénzre, mert rengeteget fizetett a pedofil szexuális molesztálásokból eredő kártérítésekre. A felekezetek folyamatosan csökkenő létszáma is bevételkiesést jelent. Számos katolikus iskolát bezártak Amerikában az elmúlt években, s a klérus tagjainak nyugdíjterhei is részben fedezetlenek.
2014-ben külső nyomásra a daytoni Marianist University vezetése úgy döntött, hogy kivonulnak a fosszilis szektorból. 2015 júniusában a washingtoni Georgetown University is hasonló elhatározásra jutott.
A befektetések megszüntetésére (divestment) buzdító 350.org nevű szervezet arra kérte Ferenc pápát, hogy utasítsa a Vatikáni Bankot, váljon meg mindenféle fosszilis részvénypakettől.
