Fehér szőrű, melegtűrő marhák a trópikus éghajlatra "génszerkesztve". Sertések, melyek ellenállnak a fertőzéseknek. Magasabb terméshozamot produkáló, gyorsabban csírázó árpa. Gombák, melyek nem barnulnak be, sorolja a példákat elemző cikkében a Reuters hírügynökség. Csupa olyan idea, melyeket már egy olyan éghajlatú világba találtak ki a tudósok, amely a globális felmelegedés következtében vár ránk. (A magyar gazdáknak is kellene valamit kezdeni a klímaváltozással!) A számítógépek és szoftverek új generációjának köszönhetően a genetikusok olyan változtatásokat eszközölhetnek az élőlények génszerkezetében, amire korábban nem volt lehetőségük.
A molekuláris manipulációra képes új technológiával már javában kísérleteznek az élelmiszeripar és a mezőgazdaság nagyjágyúi, például a Monsanto (melyet éppen a német Bayer készül megvásárolni 62 milliárd dollárért). A konkurens DuPont azt reméli, 5-10 éven belül piacra dobhatja a génmódosított búzát.
(fotó: freeimages.com)
Idén áprilisban az amerikai hatóságok engedélyt adtak rá, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen az a módosított gombafajta, mely nem barnul be. Nem ez volt az első eset, több más génszerkesztett növényfajta is megkapta már az engedélyt. Az Európai Bizottságnak eredetileg 2015. végén kellett volna döntenie a -technológiát - pontosabban annak produktumait, - illetően, de elnapolta a döntéshozatalt 2016 márciusára és mára már ezt a határidőt is túllépte az EB. Jelenleg nincs kitűzve új időpont. A dilemma az, hogy a génszerkesztett növényeket és állatokat a GMO kategóriába rakja-e az EU, melyet szigorú előírások szabályoznak.
Nincs bennük idegen DNS
A másik oldal, az agrármultik ellenben azt állítják, hogy új termékeik nem GMO-k, mert nem tartalmaznak a fajtán kívülről érkező DNS-t. Ők "csak" a meglévő génszerkezetet módosítják. A Reuters szerint a Greenpeace amellett kampányol, hogy a génszerkesztés is essen a GMO (genetikailag módosított organizmus) kategóriába, mert környezeti hatásuk potenciálisan kedvezőtlen lehet. Brüsszelre viszont Washington is nyomást helyezett, az amerikai szabályozás ugyanis megengedőbb.
Az EB szóvivője a Reutersnek tagadta, hogy a döntés kétszeri elnapolásának bármi köze lenne a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségi Megállapodást (TTIP) övező tárgyalásokhoz. A szóvivő azonban nem tudta megmondani, mikor születhet végre döntés Brüsszelben a génszerkesztés ügyében.
