Gabon és Németország kezdeményezte azt a számos más ország által támogatott határozatot, amit az ENSZ Közgyűlése adott ki „Harc a vadon élő fajok illegális kereskedelme ellen” címmel. A határozat előkészítésének három éve alatt most született először teljes egyetértés az országok között a vadon élő fajok kereskedelmének súlyosságát és a fellépés sürgősségét illetően.
„Az ENSZ határozata egy új fejezetet nyit a vadon élő állat- és növényfajok elleni bűnözés megállításában. Az orvvadászat és az illegális kereskedelem nemcsak számos faj életben maradását veszélyezteti, hanem nemzetbiztonsági és fenntarthatósági problémákat is okoz. Ez a kulcsfontosságú határozat bizonyítja, hogy a vadon élő fajok elleni bűnözés nem csupán egy pár országot érintő természetvédelmi probléma. Ezzel a határozattal az országok kinyilvánították, hogy az ügy kezelése prioritás” – mondta Marco Lambertini, a WWF főigazgatója.
A mozambiki és tanzániai elefántpopulációk összeomlása és a Dél-Afrikában orvvadászat áldozatául esett orrszarvúk kiemelkedően magas száma is azt bizonyítja, hogy az orvvadászat minden globális természetvédelmi törekvést aláaknáz. Az ENSZ határozata azonban a vadon élő fajok elleni bűncselekmények közvetett következményeire is felhívja a figyelmet. Hiszen a vadvilág elleni bűnözés kihat a hatékony kormányzásra, a jogrend érvényesülését és a helyi közösségek jólétét akadályozhatja, de hatással lehet a bűnszövetkezetek és fegyveres konfliktusok finanszírozására is.
„Figyelemre méltó, hogy néhány héttel az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megtárgyalása előtt minden ország kiállt a fenntartható fejlődést egyre inkább fenyegető, vadon élő fajok elleni szervezett bűnözést megakadályozó harc mellett” – mondta Lambertini.
Felismerve, hogy csak az átfogó, közös cselekvés tudja meggátolni a jelen válság súlyosbodását, az ENSZ 193 tagországa egységesen foglalt állást a regionális és a nemzetközi együttműködés megerősítése mellett, hogy felszámolják a vadon élő fajok illegális kereskedelmét a kereskedelmi láncot minden pontján, beleértve az orvvadászatot, a csempészetet és a keresletet is.
A bírósági eljárások és a végrehajtás megerősítése mellett, a határozat felszólítja az országokat, hogy vonják be a helyi közösségeket az illegális kereskedelem elleni harcba, a közösségek jogköreinek és képességeinek növelésével, hogy ők is kezelni tudják a természet erőforrásait, és részesüljenek az ebből származó haszonból.
„Nepál már bebizonyította, hogy a közös erőfeszítések működnek. Ott, a legmagasabb szintű kormányzati elkötelezettség mellett, a természetvédelmi védelmi őrök összehangolt munkája és a helyi közösségek fokozott bevonódása járult hozzá ahhoz, hogy 2011 óta egyetlen orrszarvú sem vált orvvadászat áldozatává. Innen már csak az országokon múlik, hogy hajlandóak-e az ENSZ határozatában foglalt intézkedéseket betartani, és ezzel követni Nepál példáját” – mondta Elisabeth McLellan, a WWF vadon élő fajok elleni bűnözés csökkentésével foglalkozó programjának a vezetője.
A viszonylag alacsony kockázattal és nagy nyereséggel kecsegtető illegális kereskedelembe olyan szervezett bűnözői csoportok is bekapcsolódtak, amelyek sokkal kifinomultabb módszereket, de sokkal több kegyetlenséget és korrupciót hoznak be az orvvadászat és illegális kereskedelem rendszerébe.
A határozat éppen ezért felhívja a figyelmet a vadon élő fajok kereskedelmével kapcsolatos szervezett bűnözés nemzetközi hálózatának jelenlétére és a tevékenységgel járó természetkárosító hatásra is. Emellett hangsúlyozza a kormányok felelősségét az illegális kereskedelemmel összefüggésbe hozható korrupció és pénzmosás elleni küzdelemben.
