A bányahivatal ásványi nyersanyagvagyonról szóló tanulmánya rámutat, hogy lignitvagyonunk akár 100 évre is elegendő, emellett a feketekőszén-medencékben is jelentős ásványvagyon halmozódott fel, ezért Magyarország jelenlegi energiahelyzetében luxus lenne kihasználatlanul hagyni ezt a lehetőséget - áll a Herczog Edit, Európai Parlamenti képviselőasszony szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Magyarország energiavagyonának kiaknázása érdekében ezért szükséges szerinte, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. barnakőszénbányája legalább 2014-ig, míg a Mátrai Erőmű Zrt. lignitbányája a következő évtizedekben is a magyar energiatermelés szilárd alapjául szolgáljon.
A tagállamok előtt Magyarország
A szocialista képviselő elmondta, hogy támogatja a bányaüzem és az energiaipar dolgozói érdekképviseleti szerveinek a széndioxid kvóta megnyugtató rendezésére irányuló törekvését. A kitermelés előfeltétele, hogy mindkét hazai szénerőmű megkapja a 2008-2012 időszakra is a szükséges széndioxid-kvótát. Ennek érdekében a képviselőnő szerint át kell gondolni az Unióban képviselt magyar álláspontot a széndioxid-kibocsátási kvótákkal kapcsolatban. Magyarország a 2004-ig terjedő időszakban - az uniós államok többségével ellentétben - jelentősen, körülbelül 30 százalékkal teljesített a Kyotoi Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátási szint alatt.
Amennyiben ezt az értéket tekintik az EU által a jövőben előírt kibocsátási határértéknek, hazánk tovább távolodhat az Unió gazdaságainak átlagától. A képviselőnő szerint sem a termelés korlátozása, sem a termelőket sújtó további "széndioxid-költségteher" nem segít abban, hogy Magyarország az egy főre jutó energiafelhasználás és az egy főre eső GDP tekintetében előreléphessen a sor végéről.
Herczog Edit az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben támogatja a klímabarát, hatásfokjavító és modernizáló lépéseket, de fontosnak tartja megjegyezni, hogy a jelenlegi klímacsomag csak részben képes a környezetbarát fejlesztés és az energiabiztonság irányába egyszerre hatni. (A klímaváltozásért elsősorban felelős üvegházhatású gázok 80 százaléka az energiafelhasználásból származik. )
