Magyarországnak több mint szerencséje, hogy felszíni vízkészlete is bőséges: évente 112 köbkilométer „érkezik" az országba, s 118 köbkilométernyi „távozik". (A hat köbkilométernyi különbség három Balatonnak felel meg.) A többletet részben a lehullott légköri csapadék, részben a talajból kiemelt és például a települések ellátásához is igénybe vett víz alkotja. A folyók és patakok, melyek meghatározó szerepet játszanak az ivóvíz ellátásunkban, a közlekedésnek, áruszállításnak, öntözésnek is az eszközei, s bár hazánkban inkább tabunak számít, mégis az energiatermelés egyik tényezője is. E közhelyek jelenthetik azt is, hogy mindent tud az ember a vízről - a folyókról, patakokról, tavakról -, de tudós körökben mindenképpen, a laikusok világában is egyre többen gondolják: van jelentősége a tudományos igénnyel végzett vízügyi kutatásoknak. És nem pusztán azért, mert az ismert arányok - a Föld felszínének több mint 70 százalékát víz borítja, de csupán 1 százaléka alkalmas fogyasztásra - az emberiség ellátásának biztonságát kérdőjelezhetik meg. Az sem mellékes, hogy például Magyarországon - ahol árvízzel, aszállyal, belvízzel egyaránt számolni kell, olykor egy esztendőben mind a hárommal - évi átlagban 25 milliárd forint kárt okoz az árvíz, ugyanennyit az aszály, a belvízi kár is 5 milliárdot tesz ki.
Mindezen adatok, tények tükrében tekinthető fontos körülménynek, hogy Magyarország és Szlovákia határon átnyúló, európai uniós együttműködési programjának legújabb „tétele" lett egy közös kutatás-fejlesztési központ megszervezése, melynek a folyók vízpotenciáljának, energetikai hasznosításának a vizsgálata a célja. A több mint egymillió eurós brüsszeli támogatással elindított projekt - közös kutatás - „gazdája" az Eco-Tuck nevű szlovák szervezet és a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, minapi tájékoztatásuk szerint egyelőre főleg energetikai jellegű lehetőségeket vizsgálnak meg. Tény, hogy Szlovákiában 34 vízerőmű működik 1 652 MW beépített teljesítménnyel és 160 kisebb műtárgyat is számon tartanak még. Hazánkban 11 vízerőmű létezik, melyek az elektromos energia összértének 1-1,5%-át képezik. (Magyarországon jelenleg főleg a politika tanúsít komoly ellenállást a vízerőművek építését illetően, legutóbb a Piac & Profit idézhette Barsiné Pataky Etelka kormánybiztost, aki a Duna kapcsán kijelentette: csak ökológiai megoldásban gondolkodunk...)
Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója a Piac & Profit Online-nak elmondta, hogy az uniós támogatással elindított projekt meghatározó feladata, hogy törpe vízerőműveket, vízi motorokat szeretnének elterjeszteni a határmenti térsében lévő folyókon, a Bodrogon, a Ronyván például, mert ezekkel az eszközökkel biztonítható több kisebb-nagyobb település áramellátása. Ezért a kutatások tárgya kettős: a folyók azon szakaszainak kijelölése, ahol ilyen típusú vízi motorok elhelyezhetők, másrészt olyan kis erőművek kialakítása a cél, amelyek a környezet károsítása nélkül, jó hatásfokkal, olcsó energiát termelnek.
