Képzeljünk el egy geolokációs alkalmazást, mely valós időben – vagy megközelítőleg valós időben – mutatná, hol található ivóvíz, illetve hogy a talajvizek éppen hol szennyezettek, hol javult a minőségük.
- Világszerte mintegy 884 millió embernek továbbra sincs hozzáférése ivóvízhez.
- 2,4 milliárd emberhez nem jut el a vízvezeték.
- A szennyezett víz elfogyasztása évente 842 000 halálesetet okoz, ebből 361 000 áldozat 5 évnél fiatalabb gyerek.
- Csak az Egyesült Államokban 1–3 millió ember nincs bekötve a vízhálózatba.
- Az USA-ban 2000 vízhálózatban mutattak ki a törvényileg megengedettn értéknél nagyobb ólomszennyezést. Ezek a hálózatok 6 millió ember látnak el.
- 2025-re pedig az emberiség ötöde, több mint másfél milliárd ember él majd olyan területen, amely vízhiánnyal küszködik.
A kormánytisztviselők megalapozottabb döntéseket tudnának hozni, s a nem kormányzati szervezetek is hatékonyabban tudnának fellépni a vízválságok kezelésében.
Az elképzelt alkalmazás akár még a fejlődő országokban is közkézen foroghatna, hiszen az előrejelzések szerint 2019-re Afrikában 930 millió mobiltelefon-tulajdonos lesz. Egyharmaduk rendelkezik majd a telefonján internet-hozzáféréssel. 2018-ra az internet eléri a világ népességének 50 százalékát.
Sarni azonban egy fontos dologról feledkezik el: hogy az ivóvíz nemzetbiztonsági tényező. Ha egy ország interaktív térképen közszemlére teszi készleteit, azzal kvázi meghívót nyújt a terroristáknak is, támpontokat adva ahhoz, mely víztározóknál, tavaknál, vízerőműveknél tudják nagyon könnyen lehetetlenné tenni a civilizált életet. Mint ahogy nemrég a michigani Flintben – a dokumentumfilmes Michael Moore szülővárosában – tapasztalt vízszennyezés is mutatta, egy-egy ilyen incidens nagyszámú embert érinthet.
Forrás: greenbiz.com, USA Today
