A klímaváltozás a mindennapok problémája. Az, hogy miképpen reagálunk ma a Föld éghajlatában bekövetkező negatív folyamatokra, alapvető hatással lesz gyermekeink és unokáink életére, életminőségére.
Magyarország a klímaváltozás hatásainak fokozott mértékben kitett régióban fekszik. A konferencia visszatérő gondolata volt a felvilágosítás és a mozgósítás a cselekvésre. Mindenki tehet legalább egy kis lépést, amellyel a folyamat kedvezőtlen hatásai csökkenthetők.
A tudomány a felvilágosításban, a politikusok a döntéshozatalban, az állampolgár a környezettudatos életmód kialakításában, a média a tájékoztatásban.
Számtalan lehetőség áll előttünk a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Ebbe beletartozik a megújuló energiák arányának növelése, a CO2 és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az energiatakarékosság, az energiahatékonyság javítása. Az Európai Unió tagjaként hazánknak is ki kell alakítania saját energia- és klímastratégiáját, mely része a globális klímastratégiának. A világ államai ugyanis csak együtt képesek a klímaváltozás kezelésére. "Nincs sok idő a fontos döntések meghozatalára. A kihívás nagy, de a tét még nagyobb. Tegyünk ma a holnapért." - áll a konferencia szervezőinek közleményében.
Félelmetes gyorsulás
A klímaváltozás elérte a döntéshozók ingerküszöbét - állapította meg Láng István akadémikus, a Klíma Klub elnöke. Ennek több jele, bizonyítéka is van. Született erről már törvény, kidolgozták a nemzeti stratégiát, most pedig klímacsúcsot tartanak.
A klímaváltozás korunk legnagyobb problémája, mely egyformán sújtja a világ országait. A globális felmelegedés az elmúlt száz évben mindössze egyetlen Celsius fokot tett ki, ami látszólag nem okoz nagy gondot, ám mégis félelmetes, mert a folyamat egyre gyorsul. A tudósok szerint száz százalékos bizonyossággal még nem mondható ki, ám mind valószínűbb, hogy a globális felmelegedést az üvegház hatást kiváltó káros anyagok növekvő mennyisége okozhatja.
A konferencia kiemelt témái között szerepelt a klímavédelem helyzete Magyarországon, hiszen alapvető kérdés, hogy az állam és a civil szervezetek mit tesznek az éghajlatvédelemért.
Miniszterek és a biztos
A Klímacsúcs alapvető célkitűzése, hogy fórumot biztosítson a gazdaság, a politika, a tudomány és a civil társadalom képviselőinek, hogy kifejtsék álláspontjukat az éghajlatváltozás veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről. A klímacsúcsot rendező Klíma Klub fontos küldetésének tartja, hogy kommunikációs hidat építsen a civil szervezetek, a gazdasági és tudományos élet között. A plenáris ülés felszólalói ennek szellemében a társadalom, és a klímaváltozás összefüggéseit, a káros folyamatok lassításának lehetőségeit vázolták. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter rámutatott, hogy Magyarország és a Kárpát-medence más most is érzékeli a klímaváltozás, a globális felmelegedés negatív következményeit. Fontos kérdésnek nevezte, hogy a hazai belső tartalékok felhasználásával és szemléletváltással is fel lehet készülni a hatásokra, de a legfontosabb a megelőzés. Ennek eszköze a káros anyagok kibocsátásának csökkentése mellett az oktatás, nevelés, a társadalom klímatudatosságának javítása.
Kovács László, az EU adóügyi biztosa az adópolitika környezetvédelmi hatásait világította meg, Gráf József miniszter pedig felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelés fokozott érintettségére. Beszélt a fenntartható fejlődés és a globalizáció összefüggéseiről. Elérendő célként - és a klímaváltozással szembeni esélyként - jelölte meg a bioenergetikai termelés fejlesztését. Molnár Csaba Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi miniszter kiemelte, hogy mennyire fontos a hazai energiapolitika összehangolása az Európai Uniós klímastratégiával. A hazai cél kilenc évig évi 1 % energia megtakarítás.
