A bürokrácia a szélenergia legnagyobb ellensége

A hálózati csatlakozás, az engedélyezés időtartama és annak költsége a fő akadálya a szélenergia hasznosításának Magyarországon - ismerteti az Európai Szélenergia Társaság (European Wind Energy Association - EWEA) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) konferenciáján elhangzottakat.

A szélerőművek hálózatra csatlakozási engedélyéhez szükséges hosszú idő és a magas költség jelenti az egyik fő akadályt a szélenergetikai fejlesztések útjában Magyarországon - állapították meg a szakértők azon a Budapesten megrendezett workshop-on is, amit az EWEA és az MSZET szervezett.

„Nem kizárólag a magas költség és a hosszú várakozási idő jelenti a problémát. A befektetőket visszatartja a kötelező ügyintézési határidők hiánya, a nem megfelelő hálózati kapacitás és az engedélyezés folyamatainak átláthatatlansága is" - emlékeztetett Jacopo Moccia, az EWEA jogi tanácsadóját. A szervezetek adatai szerint a hálózatra csatlakozás folyamata átlagosan 45 hónapot vesz igénybe, és a teljes projekt költségeinek 10,6 százalékát kell a csatlakozási engedélyre fordítani.

A közlemény idézi Olajos Pétert, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia és klímapolitikai helyettes államtitkárát is, aki a rendezvényen emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak 2020-ra teljes energiafogyasztás 13 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedeznie, és az új kormányzat ezt a célt meg is szeretné haladni. A helyettes államtitkár kifejtette, a 2020-as célok eléréséhez beruházások kellenek, és a beruházások 80 százalékához magánbefektetők.

Ennek érdekében megfelelő feltételek szükségesek: források, amik rendelkezésre állnak, hálózatfejlesztés, amelyre megvan a lehetőségünk, kedvező szabályozási környezet, aminek megteremtésén az új kormány már dolgozik.

2020

2009 végén Magyarországon kevéssel 200 megawatt felett volt a beépített szélenergia-kapacitás. Az EWEA és az MSZET szeretné, ha 2020-ig legalább 1.200 megawatt beépített teljesítmény lenne az országban, ami a villamosenergia-igény mintegy 5 százalékát fedezné.

A tervek szerint 2020-ban a szélenergia az EU villamosenergia-szükségletének 17 százalékát lesz majd képes biztosítani. Ezzel 333 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás kerülhető el évente, amely az EU üvegházhatású gáz csökkentési célkitűzésének 29 százalékával egyenlő. Jelenleg a szélenergia-ipar 192.000 embert alkalmaz az EU-n belül, 2020-ra ez a szám várhatóan 446.000-re emelkedik, ami azt jelenti, hogy minden héten 33 új munkahely jön létre 2020-ig.

Mindent megújuló forrásból?

A század közepére az Európai Unió (EU) energiaigénye csaknem 100 százalékban fedezhető volna megújuló energiaforrásokból a Greenpeace szerint. A nemzetközi környezetvédő szervezet csütörtökön bemutatott tanulmánya szerint 2050-ig az energiaigény 92 százalékát fedezni lehetne megújuló forrásokból az EU-ban. A fennmaradó 8 százalék a légi és a vízi közlekedés része a teljes energiaigényből, ezeken a területeken pedig az évszázad közepéig valószínűleg nem oldható meg a kőolaj nélkülözése.

A 27 országból álló közösség előtt reális alternatíva a szennyező, veszélyes és véges energiaforrások kiváltása megújuló forrásokkal, amelyek használata környezetbarát energiafogyasztást tesz lehetővé, ösztönzi a technológiai fejlődést, százezres nagyságrendben teremt munkahelyeket, és energiafüggőség helyett az energiabiztonság lehetőségét kínálja - áll az Energy (Revolution) című tanulmánysorozat új, harmadik kiadásában.

Az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) elnevezésű iparági szervezettel és egy tudományos intézettel, a Német Űrrepülési Központtal (DLR) közösen készített tanulmány szerint, ha az EU a felvázolt irányban indul el, akkor 2050-re 95 százalékkal lehetne csökkenteni az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátását, és közel 20 millió eurót lehetne megtakarítani a kőolaj- és földgázimport visszaszorításával.