A dél-koreai székhelyű alap ebben a körben 10 beruházásnak ítélt 745 millió dollárnyi összeget. A támogatott projektek között van a tengerszint-emelkedés elleni védelmet segítő beruházás a Karib-térségben, a gleccserekből eredő árvízveszélyt csökkentő építkezés Pakisztánban vagy megújuló energiás fejlesztés Afrika szaharai térségében. Az alap létrehozását a 2009-es koppenhágai klímacsúcs záródokumentumában határozták el a tagországok, majd a cancúni klímacsúcson alapították meg formálisan 2010-ben.
Az előirányzott büdzsé szerint, 2016 végéig 2,5 milliárd dollárnyi támogatást osztottak volna szét, de bennfentesek szerint ez aligha fog megtörténni. 2016-ban ugyanis csak egymilliárd dollár folyt be az alapba. A 2,5 milliárdos célirány azonban elvileg tartható lenne, hiszen az év végéig még egy igazgatótanácsi gyűlés van vissza, s rendszerint az év végi utolsó értekezleten szoktak dönteni a nagy volumenű projektek támogatásairól – árulta el a Reuters hírügynökségnek Zahir Fakir, a szervezet társelnöke.
A donorországok eredetileg 10 milliárd dollárt ajánlottak fel összesen.
Az alap először 2015-ben hozott döntéseket pénzosztásról. Tavaly 8 projekt részesült támogatásban. A bürokrácia malmai azonban lassan őrölnek, ezért a 8 megszavazott támogatásból csak egy kapta meg a megítélt pénzt, egy kelet-afrikai projekt, mely a háztartások napenergiás ellátását segít megvalósítani. A pénzt – 5 millió dollárt – 2016 szeptemberében folyósították végül az Acumen Fundnak, mely menedzseli a projektet. Zöld aktivisták nehezményezték, hogy a projektek elbírásának folyamata és a döntéshozatal nem elég transzparens módon történik. A voksoló igazgatótanács tevékenysége nem átlátható, sőt felelőtlen. Erre Ewen McDonald és Zahir Fakir azt válaszolták, hogy egyszerűen nincs rá idő, hogy részletesen megtárgyalják a projekteket.
