A mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztését szolgáló két pályázat (a GOP 2.1.1/A és a KMOP 1.2.1/A) november 30-áig még nyitva lesz.
A vissza nem térítendő támogatások szerepe a kormány szándéka szerint csökkenni fog. Ezek kedvező, de nem minden kockázatot nélkülöző források a vállalkozások számára. Ha ugyanis a támogatási feltételeket nem tudják teljesíteni, a támogatási összeget jelentős kamattal terhelten kell visszafizetni, ahogy ez már elő is fordult.
Célkeresztben a kkv-k
A kis- és közepes vállalkozások (kkv) jövedelemtermelő képessége jelentősen elmarad az uniós átlagtól és a nagyobb cégekétől is. Az összes vállalkozáson belül 99,9 százalékot képviselő kkv-k az alkalmazottak 68,9 százalékát foglalkoztatják, részesedésük az árbevételből ugyanakkor 62,5, a versenyszféra hozzáadott értékéből 50,8, az exportból 35,3 százalék, míg a vállalati szféra saját tőkéjéből 51,2 százalékkal részesednek.
A kkv-k fejlesztése területén a cél a versenyképesség növelése, aminek eszközei többnyire a GOP-ban jelennek meg vissza nem térítendő támogatások és visszatérítendő pénzügyi eszközök formájában. A pályázatok keretösszege 576,3 milliárd forint, a Jeremie típusú pénzügyi programoké 190,7 milliárd forint. Az első pályázatokat januárban hirdették meg, a második szakaszé júliusban, a harmadiké szeptember-októberben lesz.
Májusi változások
Május 11-ével több feltétel változott. Így például enyhítettek azon az előíráson, hogy egy pályázónak egy évben a GOP 2. prioritás keretében csak egy nyertes pályázata lehet. Egy pályázó továbbra sem nyerhet két pályázattal egy pályázati kiírásban, de a prioritáson belül igen.
A GOP 2.1.1/A és a KMOP 1.2.1/A jelű pályázat esetében az igényelhető támogatás összegének maximuma 5-ről 10 millió forintra emelkedett. Több pályázat esetében az árbevétel-vállalást korábban kizárólag forintban lehetett értelmezni, most már euróban is, ezáltal az exportáló vagy euróban elszámoló cégek árfolyamkockázata csökken.
További változás, hogy az árbevétel-vállalás alapját képező bázisérték a pályázat benyújtását megelőző év árbevétele lett. Korábban a megvalósítás éve és a beadást megelőző év közül kötelezően a magasabbat kellett bázisnak venni. Változott az árbevétel-vállalás rendszere is: alternatívaként választható olyan mérési alap is, amely figyelembe veszi az infláció mértékét.
A módosítások visszamenőleges hatályúak, a támogatási szerződéseket már az új, kedvezőbb kondíciók alapján kötik meg.
