Néhány száz méternyire az ELTE Természettudományi Karának alapkutatásokkal is nemzetközi színvonalon foglalkozó tanszékeitől a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy rendezvény sajtótájékoztatóján nem sok életesélyt adott a hazai akadémiai kutatásoknak. A kormányzati intézmény az ELTE TTK-val szomszédos Infoparkban, november 9-én szervezett tanácskozást Tudomány és gazdaság címmel, ennek sajtókonferenciáján Parragh László MKIK-elnök arra szólította fel a kormányzatot és a költségvetésbe még beleszólni képes országgyűlés képviselőket, hogy tartsák, tartassák be saját jogszabályukat, s az innovációs adóként befizetett vállalati hozzájárulásokkal azonos összeget utaljon át a büdzsé is a K+F finanszírozására. Boda Miklós NKTH-elnök ugyan közölte, hogy tavaly a tervezetthez képest több innovációs járulék folyt be, s valóban nem forgatták vissza megfelelő időben a pénzt a szabályokban előírt célra, de tavaly még magyarázható volt ez a magatartás. Ha az idén is ez történik, akkor azonban már nem lesz az. Mind Parragh László, mind Boda Miklós termékekre váltható innovációt és annak költségvetési támogatását tudja csak elképzelni Magyarország esetében, az NKTH-elnök ráadásul úgy találja, hogy a korábbi tudományos eredmények hasznosíthatósági lehetőségeinek megkeresése érdemes koncentrálni. Parragh László is ilyen alapon képzeli el a kitörési pontokat, s ennek kell alárendelni a forrásokat is.
Ugyancsak a sajtótájékoztatón fejtette ki - a két elnökével nem minden tekintetben egyező - véleményét a gazdasági tárca politikai államtitkára, Dióssy Gábor, aki szerint természetesen nélkülözhetetlen az állam szerepe, orientáló, szabályozó funkciója a K+F-ben, ám amint a világ fejlett részén, nálunk is a vállalkozásoknak kell egyre nagyobb részt vállalni. A fejlett államokban többszörös az az összeg, amellyel finanszírozza közvetve és közvetlenül is az üzleti környezet saját intézményrendszerében, illetve a kutatóhelyeken folyó kutatás-fejlesztést. Az állam pedig a kutatásbarát környezet és szabályozás kialakításához, a befektetések ösztönzéséhez segít hozzá.
Magán a konferencián az NKTH ismertette, hogy nyolc pályázati programot indított el, 2004-ben 35 milliárd forintos, 2005-ben 47 milliárd forintos költségvetési forrást felhasználva.
