Aki egy kicsit is figyelt a gazdaságpolitikai eseményekre, az már több mint egy éve tisztában kellett legyen azzal: az Új Magyarország fejlesztési terv és az uniós pályázati rendszer kidolgozása, valamint brüsszeli elbírálása komoly hátrányban van. Az okok közt szerepelt nemcsak a választási év miatti lassulás és a költségvetési kiigazítás előtérbe kerülése, de bizony a brüsszeli bürokrácia is, amelynek útvesztőiben hosszú hónapokra el tud tűnni egy-egy ország szintű tervezet.

Ennek ellenére ősz óta gőzerővel folyt a kormányzati szervezés, hogy - a korábbi ígéretekhez híven - januárra strukturálisan felálljon a második nemzeti fejlesztési tervet, végső nevén Új Magyarország fejlesztési tervet kiszolgáló intézménykeret. Ígéretek hangzottak el az első pályázatok januári megjelenésére is, s a hónap utolsó napjaiban meg is jelentek a GVOP-utód Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2007-2013-ra vonatkozó első kiírásai, majd néhány nappal később a Közép-magyarországi Operatív Program és a Társadalmi Megújulás Operatív Program is előrukkolt néhány pályázattal.

A kiírások megítélése meglehetősen vegyes volt. Szinte mindenki óvatos optimizmussal fogalmazott az egyszerűsödött bürokratikus terhek láttán, ám az új szabályok elsősorban a kis összegű állami támogatásra pályázók terheit csökkentik.

A legnagyobb vitát a támogatásintenzitás jelentős csökkenése gerjesztette, amely komoly teljesítménybeli elvárásokkal párosul. Bár Magyarországon - régiók szerint differenciáltan - magasabb arány is megengedhető lenne, az újonnan kiírt GOP-pályázatok esetében a maximális támogatási arány 30, illetve 40 százalék. A kritikusok szerint ez azt jelenti, hogy a forráshiányos kis- és középvállalkozások banki források nélkül várhatóan nem tudják a fejlesztésekhez szükséges saját erőt előteremteni. A banki forrásokat viszont a sok esetben nem kellően hitelképes vállalkozások számára lehetetlen megszerezni. Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetője ugyanakkor számos fórumon hangsúlyozta, hogy a megpályázandó támogatások "nem helyettesítik, hanem ösztönzik a magántőkét".

Nyilván ezt a célt szolgálja a pályázati leadások kezdeti határideje előtt egy nappal kihirdetett módosítás is, amely szerint a pályázóknak a korábbiakhoz képest drasztikusan magasabb átlagos árbevétel-növekedést kell teljesíteniük. A GOP-kiírások esetében alapelvárás a beruházás megvalósítását követő három év átlagos árbevételére vonatkozó 15 százalékos növekedés, ami a jelenlegi gazdasági környezetben - értsük ezalatt akár a magyar, akár a nemzetközi gazdaságot - majdhogynem lehetetlen.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László szerint az árbevétel alakulása sok olyan tényezőtől függ, amely nem a vállalkozáson, még csak nem is a beruházás hatékonyságán múlik, hanem például a közterhek, az infláció, az árfolyamok függvénye. A kamara kifogásolja azt is, hogy a komplex vállalati technológiafejlesztési pályázatnál a nagyobb jelentőségű, 50-500 millió forint támogatásban részesíthető fejlesztéseket kizárólag a beszállítók és az exportőrök érhetik el, holott a belföldi piacra termelő nagyobb vállalkozások számára is fontos lenne ez a forrás.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) alelnöke, Kassai Róbert pedig abszurdumnak és nem teljesíthetőnek nevezte, hogy még az egyéni vállalkozóknak is évi 15 százalékos átlagos árbevétel-növekedést kell produkálniuk a beruházás után. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a GDP növekedési üteme csökken, a lakosság fogyasztása mérséklődik, a piacok beszűkülnek, így szerinte a 15 százalékos bevételnövelésre vonatkozó feltétel meghatározása elszakad a realitástól.

Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletág-igazgatója szerint nem lehet általános cél, hogy ha például külső okok miatt az árbevételre vonatkozó kötelezettségvállalás nem teljesül, akkor - egyébként működőképes - vállalkozások kerüljenek a csőd szélére azáltal, hogy a már odaítélt támogatásokat a pályázati hatóság visszaköveteli. Reményei szerint az Irányító Hatóság a később induló pályázatoknál lazít a feltételeken, amellyel lehetővé válik, hogy az egyébként sem könnyű helyzetben lévő kkv-k nagyobb számban részesülhessenek az európai uniós forrásokból.

A teljes cikk megtalálható a Piac és Profit márciusi számában.