Megkezdődik a pólusprogram, vagyis az úgynevezett pólusvárosok innovációs parkok kialakítására pályázhatnak. A gazdaságfejlesztési operatív program erre a célra 12 milliárd forintos kerettel rendelkezik. A pályázóknak ösztönözniük kell a vállalkozások együttműködését, a klaszterek kialakulását, illetve javítaniuk kell vonzáskörzetükben az üzleti környezetet, ezzel járulva hozzá tőkevonzó képességük javulásához. Minderre júliust követően nyílik lehetőség.  Kialakult a pólusprogram idei első évének menetrendje, amely egyaránt tartalmaz nagyprojekteket és pályázati konstrukciókat is. A nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított pólusprogram fő célja, hogy a magyar gazdaság súlypontja a magas hozzáadott értékű tevékenységekre helyeződjön át, minél több hazai kis- és középvállalkozást tegyen exportképessé, csökkentse a főváros-központúságot.

A gazdaságot alulról, a vállalkozások felől dinamizáló programról van szó, amely az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a vállalkozások hármasára épül, ezért sem támogat olyan fejlesztéseket, amelyek mögött nem látható egyértelmű, a magánszektorból származó igény, vagy létrejövő üzleti siker. Ennek eszköze az együttműködésen alapuló csoportok,  klaszterek létre jötte, elsősorban kis- és középvállalkozások, kutatással foglalkozó szervezetek és felsőoktatási intézmények részvételével. A klaszter olyan, egymáshoz együttműködéssel kapcsolódó önálló jogi személyiségű cégek integrációja, amelyek a bevont társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak, regionálisan közel állnak egymáshoz, piaci versenyzők és együttműködők, összeköti őket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele. Magyarországon az utóbbi időszakban már jó néhány ilyen kezdeményezés indult el a legkülönbözőbb iparágakban. A klasztereket kifelé egy menedzsment cég képviseli, ilyenek alapításához a program működési forrásokkal járul hozzá.

A pólusvárosok a versenyképes üzleti környezet megteremtésével segíthetik a program sikerét, például a vállalkozások igényeit kiszolgáló infrastruktúra-fejlesztéssel, vagy az üzletbarát e-közigazgatás megteremtésével. Erre a célra különböző konstrukciókban külön pályázati kiírások születnek majd. Az egyetemek képzési rendszerüknek a program céljaihoz igazításával, például műszaki képzések indításával is kedvezményezettek lehetnek. Az önkormányzatok számára elérhető források tehát részben a szakképzést, részben a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat érintik. A pólus programon kívül számos egyéb forrás áll majd a helyhatóságok rendelkezésére.