A tanácskozás célja a nemzeti innovációs rendszer mai fejlődési irányának áttekintése, az iparjogvédelem fontosságának tudatosítása, valamint a közfinanszírozású K+F és innovációs programok áttekintése volt. Ezek keretében a következő 7 évben mintegy 500 milliárd forint forrás célirányos befektetésére lesz lehetőség. Ugyancsak fontos pályázati lehetőség az EU 7. Kutatási Keretprogramja, amelynek keretében uniós szinten 7 év alatt mintegy 54 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatás pályázható meg. Igen fontosak azok a célzott rásegítő intézkedések és szervezetek, amelyek a hazai pályázókat segítik EU pályázati információval, hazai és külföldi kapcsolatokkal. Az NKTH ennek érdekében szakmai tanácsadó hálózatot üzemeltet a különböző kutatási területeken, valamint egy brüsszeli K+F kapcsolati iroda létrehozását tervezi. Érdemes komoly figyelmet és megfelelő eszközöket fordítani erre, mert ha a magyar résztvevők az EU keretösszeg 1 százalékát képesek elnyerni, az évi 20 milliárd forint - tehát minden további 0,1 százalék részesedés további évi 2 milliárd Ft hazai K+F forrást jelent.
A tanácskozás befejező szekciójában a résztvevők által felvetett kérdések alapján vitatták meg a kutatóhelyek és az innovatív vállalkozások aktuális problémáit.
A konferencia tanácskozásának középpontjában a jövő hazai nemzeti innovációs rendszere működésének három kulcs-fogalma állt: az integráció, a hatékony közfinanszírozás, valamint a szellemi tulajdon védelme és hasznosítása.
E témákhoz illeszkedve hangzottak el előadások Egyed Géza, a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkára, Dr. Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke, Dr. Vass Ilona, az NKTH általános elnökhelyettese, Dr. Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályvezetője, valamint Ormosy Gábor, a MAG Zrt vezérigazgatója részéről. A levezető elnök és a szakmai vita moderátora Dr. Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója volt. A konferencián nagy számban jelentek meg a hazai kutatási szféra, a nagyvállalatok, a kis- és középvállalkozások, valamint az államigazgatás képviselői.
A konferencián elhangzottak szerint az integráció már a koordináció szintjén megjelenik: a kutatás-fejlesztési és innovációs szféra képviselőivel együttműködve, stratégiai szinten koordinál a GKM, az OKM és az MTA. A kormány új középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája is e három szervezet konszenzusával alakult ki. A tudománypolitika az OKM kompetenciájába tartozik, amelyet az oktatáspolitikával és a kulturális politikával összehangoltan, az MTA-val együttműködve alakít. A K+F és innovációs (K+F+I) területen a GKM feladata a stratégiai irányítás, beleértve a jogalkotást is. A szakterület erős szolgáltató szervezete az NKTH, elsősorban kormányzati ügynökség jellegű funkciókkal. Ilyenek a közfinanszírozási intézkedések szervezése és szakmai megalapozása, a nemzetközi K+F+I kapcsolatok szervezése és támogatása, a kiemelt nemzetközi nagyprojektek szervezése, valamint a hazai regionális innováció szakmai koordinálása. A terület új, összevont végrehajtó szervezete (négy korábbi közreműködő szervezet munkáját átvéve) a MAG Zrt., amely egységes szolgáltató platformot nyújt a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) intézkedéseinek végrehajtásához.
Az integráció kell, hogy jellemezze a tudásbázis (egyetemek, kutatóintézetek, feltalálók) és a gazdaság együttműködését is. Ezen belül kiemelt feladat a technológiai kínálat és a piaci kereslet találkozásának segítése, amelynek érdekében a GKM, az NKTH-val és az MSZH-val együttműködve meg kívánja erősíteni a hazai technológiai partnerközvetítő (technológiai bróker) tevékenységet. Ennek keretében a hazai és régióbeli kutatási eredmények tulajdonosait hozzák össze a hazai és régióbeli vállalkozásokkal, hídképző szervezetekkel és tőketulajdonosokkal. Szakértői támogatást biztosítanak ahhoz, hogy a két eltérő kultúra (a technológiai innováció, illetve a pénzügyi befektetések világa) jobban megértse egymást, közelebb kerüljön egymáshoz. Fontos, hogy a tudásbázis képviselői is érzékeljék a piac igényeit, illetve a piaci szereplők döntési szempontjait. A cél a tudás gazdasági hasznosításának hatékony, intézményes megoldása, és e téren Magyarország számára kiemelt regionális szerep kivívása.
Az integrációnak kell jellemeznie a nemzetközi együttműködést is a K+F+I területén. Sem a tudomány, sem az eredmények alkalmazása nem ismeri a földrajzi határokat, ezért olyan rendszer kialakítására törekszenek, amely a magyar kutatási eredmények hasznosítása, és a hazai vállalkozások tudás- illetve technológia-igényének kielégítése során külföldre is tekint. A kormányzati cselekvés fő mozgatórugója - a közös európai versenyképességi célok elérése mellett - elsősorban a hazai jövedelemtermelés, a hazai munkahelyteremtés és a kutatási eredményeknek a magyar lakosság életminősége javítására történő hasznosítása.
A második kulcsfogalom a hatékony közfinanszírozás. Nyilvánvaló, hogy a liberális piacgazdaságban is fontos helye és szerepe van az átgondolt, koherens állami finanszírozási politikának. A K+F+I területen minél távolabb van a tevékenység a piactól, annál nagyobb a kockázata, tehát annál nagyobb szerepet kell az államnak vállalnia (pl. az alapkutatás esetén 100%-ot is elérő támogatási hányaddal). Minél közelebb vagyunk a piachoz, az államnak annál inkább vissza kell vonulnia, és beavatkozásaival ("indítómotor" jelleggel) elsősorban a további vállalkozási ráfordításokat kell mobilizálnia. Az állami támogatás nem helyettesítheti, nem szoríthatja ki a vállalatok saját befektetéseit. Ezen elvek alapján alakítják ki azt az egységes K+F+I pályázati rendszert, amely elsősorban a GOP és a KTIA forrásait felhasználva, az adott K+F+I tevékenység sajátosságaihoz igazodva, a MAG Zrt. keretei között adminisztratívan is egységes keretek között nyújt támogatást.
A harmadik kulcsfogalom a szellemi tulajdon védelme és hasznosítása. Nincs prosperáló innovációs rendszer ott, ahol az írott és a gyakorlatban alkalmazott jog nem támogatja ezt megfelelő módon. Az éles nemzetközi versenyben a harc az új tudásért, az új technológiák használatáért folyik, mert ezek képesek a globalizáció körülményei között a piacok által elismert magasabb jövedelmet teremteni. Fontos, hogy nemcsak technológiai innovációról beszélünk, hanem a termékek egyediségét garantáló védjegyekről és formatervekről is, hiszen gyakran éppen ezek révén jut egy vállalkozás, illetve egy ország kiemelkedő piaci részesedéshez, és ezzel együtt kiemelkedő jövedelemhez. Kiemelt feladat tehát a szellemi tulajdon védelmének és hasznosításának támogatása.
