Az ország GDP-jének 8,5%-a és 400 ezer munkahely - ezt jelenti ma a turizmus Magyarországnak. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt részesült mintegy 31 milliárd forint értékű uniós támogatásban. Megszépülhetett Balatonfüred és Gyula belvárosa, a gyöngyösi Orczy Kastély, a sárvári Nádasdy Vár, elkészülhetett az M3 ökoturisztikai park Polgáron. Ehhez képest minőségi ugrást jelent az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely tízszer nagyobb forrással, összesen 300 milliárd forinttal támogatja az ágazatot. Ebből most 90 milliárd forint értékben kezdődhetnek el a fejlesztések. (Nemrégiben zárult le a turizmusfejlesztési pályázatok társadalmi egyeztetése.)
Versenyképes turizmus
A turizmus önálló világpiac nagyon éles versennyel. Ezért fontos, hogy Magyarország az eddigieknél versenyképesebb turisztikai kínálattal jelenjen meg. Ez a cél megvalósítható, hiszen a hazai turizmusban még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. A gazdag termálvíz-vagyon, a sokszínű kulturális örökség, a gasztronómiai hagyományok, az évezredes borkultúra, a nemzeti parkok természeti értékei, a világörökségi helyszínek mind-mind befektetőkre várnak.
Az októberi, első pályázati csomagban zömmel önkormányzatok, azok társulásai, egyházak és non-profit szervezetek pályázhatnak, minden területen az adott régió egyedi sajátosságainak megfelelően. Külön kiírás jelenik meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztésekre, a strandok, fürdők megújítására, országos és nemzetközi rendezvények szervezésére. Nagy hangsúlyt kapnak a pályázatokban a hazánkra jellemző turisztikai vonzerők - az egészségturizmus, a kulturális, öko-, aktív- és borturizmus - fejlesztése.
Szervesen illeszkedik a program céljaihoz a novemberi szálláshely-fejlesztési csomag, ami 130 projekt megvalósulását segíti uniós forrásból. Itt a fő kedvezményezettek az ágazatban érdekelt gazdasági társaságok, valamint a nem profitorientált szervezetek lesznek. A minőségi kínálat érdekében a wellness-, fitness-, gyógy-, sport és családbarát szolgáltatásokat kell fejleszteni. A hátrányos helyzetű, de jó adottságú és nagy turisztikai potenciállal rendelkező térségekben kedvezőbb feltételekkel lehet pályázni.
Desztináció-menedzsment
A program harmadik elemét a 2008. első negyedévében megjelenő, az ún. turisztikai desztináció-management rendszer fejlesztését támogató pályázatok jelentik. Ez térségi és kistérségi turisztikai management szervezetek létrehozását takarja, melyek az adott terület turisztikai fejlesztéseit koordinálják, valamint összehangolják a térség turisztikai kínálatát.
A szabályozás terén is áttörés várható a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiára alapozva. A turisztikai érdekképviseletekkel együtt gondolkodva készült el a turizmus törvény tervezete, amely hosszú távon, megnyugtatóan rendezheti az ágazat működésének keretfeltételeit.
A hazai turisztikai támogatási rendszer is összhangban áll az uniós fejlesztési célokkal. Nemrégiben zárult le az 1,8 milliárd forintos keretösszegű műemlék-gyógyfürdő pályázat, melynek keretéből a budapesti Gellért és a Széchenyi fürdő egyaránt 550 millió, az esztergomi Szent István fürdő 400 millió, a székesfehérvári Árpád fürdő 300 millió forint támogatásban részesült. Ezen kívül a turisztikai célelőirányzat 2007. évi keretéből 890 millió forint áll rendelkezésre a regionális turisztikai pályázatok támogatására.
Szintén keresletbővítő hatásúak a diszkont légitársaságokkal közös promóciók, valamint a Magyar Turizmus Zrt. egyéb marketing kampányai, amelyek Budapestet külföldön, az utószezon lehetőségeit belföldön népszerűsítik.
