Az Integrált városrehabilitációs fejlesztések a gyakorlatban című konferencián, amelyen Debrecen, Győr, Kaposvár, Nyíregyháza és Budapest mellett Berlin és Lisszabon városfejlesztési törekvéseiről és tapasztalatairól is szó volt, különös hangsúlyt kapott a leszakadó városlakók szociális felemelkedését is ösztönző kezdeményezések fontossága. Ennek megfelelően bemutatták például a lisszaboni gettók elszigeteltségének feloldása érdekében végrehajtott sikeres integrált programokról szóló beszámolót. A tanácskozásnak külön aktualitást adott a március végén elfogadott, a kiemelt beruházásokat felgyorsító intézkedéscsomag, amely lényegesen egyszerűsíti a bürokratikus folyamatokat. Ennek az olyan nagyberuházásoknál van különös jelentősége, mint az integrált városrehabilitációs programok.
A városrehabilitációs fejlesztésekre 2013-ig több mint 270 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére és ebből csaknem 103 milliárd forintnyi keretösszeg a 2007-2008 évi időszakban lehívható - mondta el előadásában Mosonyi Balázs, az NFÜ Regionális Fejlesztési programok Irányító Hatósága főigazgatója. A megyei jogú városok számára speciális feltételek, eljárásrend és konzultációk segítik pályázatok elkészítését, amelyek ez év tavaszától folyamatosan benyújthatók.
A városrehabilitációs célkitűzések középpontjában a fenntartható fejlesztési akciók ösztönzése áll. Elvárás a hosszú távú jövőkép, a 7-8 évet átölelő integrált városfejlesztési stratégiák elkészítése és a városok méretéhez igazított fejlesztési volumenek figyelembe vétele. Fontos szempont, hogy az akciótervek lehetőséget adjanak a helyi kis- és közép-vállalkozásoknak arra, hogy bekapcsolódhassanak a tervek megvalósításába. A pályázatokat folyamatosan értékelik és a pozitív eredményt követően a kormány dönt az elfogadásról. Még ebben az évben pályázónként legalább egy projekt megvalósítása is elkezdődhet. Az uniós támogatás szerinte ott tud igazán változást elérni, ahol a fejlődésnek már csírája van. (Hajdúszoboszlón a jövőben 2,25 milliárd forint európai uniós támogatással, 4,5 milliárd forintos összköltségvetésből példátlan gyógyhelyi fejlesztés valósul meg.)
Külföldi példák: partnerség, óvatosság
Jorge Miranda portugál önkormányzati képviselő a lisszaboni Amadora elnevezésű városrészben megvalósított sikeres szociális projektek tapasztalatairól beszámolva kiemelte a partnerség fontosságát, azaz a közös jövőalkotási alternatívák kidolgozásának eredményességét. A városfejlesztési stratégiát úgy tervezték, hogy ne a közösségnek, hanem a közösséggel együtt építsék a várost. A gettókban élő embereket nem problémának, hanem lehetőségnek tekintik. A projektek egyik célja, hogy a leszakadt negyedekben élők a gettón kívül is megtalálják a boldogulásukat. A portugál szakember kiemelte, hogy a támogatási szerződésben a jogok mellé szükséges kötelezettségek társítása, az eredménykommunikáció és a globális partnerség is.
Thomas Knorr-Siedow, a berlini IRS Institute for Regional Development munkatársa az óvatos városfejlesztés fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a városi struktúrákat meg kell őrizni, az elavult struktúrák lerombolása előtt modernizálásra van szükség. A város-fejlesztési terveket meg kell, hogy előzze a statisztikai adottságok monitorizálása (születési ráta, foglalkoztatottság, munkanélküliség) mert ezek fontos támpontot adnak a fejlődés irányának és eszközrendszerének meghatározásához. Ezek figyelembevételével lehet fejlődő pályára állítani egy közösség, egy város életét. (Egy kutatás nemrég arra a kérdésre kereste a választ, hogy mely városoknak sikerült a legkedvezőbb képet kialakítaniuk magukról a nyilvánosságban 2007-ben. Miskolc, Siófok és Balatonfüred a nyertes.)
