Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter tavaly decemberben hozta az építési hatósági eljárásokról szóló rendeletét. Ebben bejelentéshez köti a beépítésre szánt területen (belterületen) a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű és 6 méternél magasabb fóliasátrak építését. Az ugyanilyen méretű sátorhoz a beépítésre nem szánt területen (külterületen) sem építési engedély, sem pedig bejelentés nem kell.
Bírság méret alapján
A szabálytalan, illetve jogellenes építés - e körbe tartozik az is, ha az építtető a hatóságnak teendő bejelentést mulasztotta el - esetén a bírságot a számított építményérték alapján kell kiszabni. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter rendelete vagy légköbméterhez, vagy pedig alapterülethez adja meg a felszorzandó fajlagos értéket. Ez május 1-től négyzetméterenként 5 ezer forint lesz a fóliasátornál. Ha 200 négyzetméteres a fóliasátor, akkor a bírság alapja 1 millió forint, amelynek 20 százaléka - 200 ezer forint - a bírság, ha az építtető a bejelentést elmulasztotta. Az engedélyhez nem kötött, de szabálytalan építésnél is ugyanennyi a bírság kulcsa.
Az új rendelet kimondja, hogy aki jövő év április 30-ig fennmaradási engedélyt kér a fóliasátrára, az nem bírságolható. Az eredeti rendelet egy kalap alá vette a mezőgazdasági épületeket, így a fóliasátor például a malommal, és a terménytárolóval került egy kategóriába. A bírság alapja pedig 100 ezer forint volt négyzetméterenként. Így a mostani módosítás enyhítést jelent a korábbihoz képest.
Vidékfejlesztési pályázatok
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) idei egyik kiemelt projektcsomagja a kertészeti ágazat fejlesztése. Az április elejétől pályázhatnak az érintettek május végéig a kertészet fejlesztési program támogatásaira. Ez mintegy 60 milliárd forint forrást jelent az unió mostani kötségvetési időszakának, azaz 2013 végéig Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkárának egy korábbi információja szerint. A termelők az összköltség 35-60 százalékát igényelhetik támogatásként.
A fejlesztési program keretében elsősorban a fedett termőhelyi kapacitást, azaz az üvegházak és a fóliasátrakkal borított termőterület nagyságát kívánják növelni. Jelenleg Magyarországon mintegy 3500-4000 hektár fedett termőterület van az ágazatban. Ezt a fejlesztéssel mintegy 8 ezer hektárra szeretnék növelni.
Nemcsak a terület nagyságát kívánják megduplázni, hanem az e területről származó áru mennyiségét is, évi 400 ezer tonnáról 800-900 ezer tonnára. A fedett termőhely növelését indokolja - Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi
Szervezet (FruitVeb) igazgatója szerint -, hogy a belföldi és a külföldi piacon is megnövekedett a friss áru iránti kereslet. Az igényeket pedig csak a fedett termőhelyekről lehet biztonságosan kielégíteni, így küszöbölhető ki időjárástól való függés.
