A 2005-ben elindult Pólus Program lényege, hogy olyan versenyképességi központok - pólusok - alakuljanak ki az országban, amelyek a területeiken működő vállalkozások, kutatási-oktatási intézmények fejlődése révén egy-egy szakterületen nemzetközi szinten is jelentős pozíciót érnek el, és ezáltal számottevő mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez - hangoztatta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Miskolcon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fejlesztési pólusok és klaszterek a gyakorlatban - nemzetközi példák, hazai megvalósítás címmel tartott nemzetközi konferencián.

A nemzetközi tapasztalatok alapján kidolgozott program megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai nyújtanak anyagi segítséget. Magyarországon Budapestet, Debrecent, Győrt, Miskolcot, Pécset és Szegedet jelölték ki pólusvárosnak, míg Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési társközpontok.

Segíteni a szegényeket, támogatni a fejletteket

Szembe kell nézni azzal a problémával, amit a rendszerváltás óta az ország kettészakadása jelent, azzal, hogy Budapest GDP-je háromszor annyi, mint a leghátrányosabb észak-magyarországi, vagy az észak-alföldi régióé - hangsúlyozta Bajnai Gordon.

A miniszter fogalmazása szerint "védett forrásokat biztosítanak" a nagy hátrányban lévő kistérségeknek, ugyanakkor nem fordítható minden pénz az "olló zárására", mert a fejlettebb kistérségeket nem szabad visszafogni.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a világ eddigi sikeres pólus programjai ott valósultak meg, ahol úgynevezett klaszterek jöttek létre, amelyekben a magánszektor, az önkormányzat és a helyi tudásbázis összefog a projektek megvalósítására. A kormány azt szeretné, ha a klaszterek pályáznának a projektekre - hangoztatta, megjegyezve: 208 meghirdetett pályázatra 1400 milliárd forint uniós forrás nyitottak meg, a kiemelt projektekre pedig további milliárdok jutnak.