A 3 különböző operatív program keretében lehívott támogatási összegek a következőképpen alakultak: a TÁMOP 1923 millió forintot ítélt meg az összesen 327 darab sikeres pályázat megvalósítására, míg a KMOP keretből lehívott - összesen 124 pályázatra fordítható - összeg 418 millió forint. A GOP 253 pályázatnak ítélt meg támogatást, összesen 832 millió forint értékben.
A GOP, a TÁMOP illetve a KMOP által odaítélt támogatási összegek együttesen véve meghaladták a 3,1 milliárd forintot, mely értékek regionális, kistérségi valamint megyei szintű megoszlása egyaránt meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak.
A fejlesztési tervek megvalósításához Budapest nyerte el a legnagyobb összeget, majdnem 900 millió forintot a KMOP és a TÁMOP által biztosított kereteken belül. A 3 operatív program összesen 705 pályázatot ítélt sikeresnek, melyből több mint 150 pályázat Budapestről érkezett. A fejlesztési pénzek eloszlása követi a korábbi támogatási periódus trendjét, mely szerint minél fejlettebb egy kistérség, annál nagyobb arányban képes a források lehívására. Ebből kifolyólag, általános tendencia, hogy a fejlesztésre fordítható támogatási összegek nem mindig a valós rászorultságot tükrözik, inkább a pályázati hajlandóságot illetve az abszorpciós képességet.
KMOP
Az összesen 124 sikeres pályázat fele (62) a budapesti kis- és középvállalati szektorból érkezett, míg a fennmaradó 62 pályázat a Közép-Magyarországi régió települései illetve városai között oszlik meg, amely nem feltétlenül tükrözi a valós fejlesztési igényeket. A budapesti agglomerációs övezethez tartozó városok és kisebb települések kkv-i hatékonyan pályáztak.
TÁMOP
Nem meglepő módon Budapest mind a két listán (pályázatok száma és az elnyert támogatási összegek) toronymagasan vezet, annál meglepőbb viszont, hogy méretben a fővárost követő nagyvárosok csak a mezőny közepére illetve végére kerültek. Pécs aktivitása szembetűnően gyenge, mindössze 3 nyertes pályázattal büszkélkedhetnek. A fejlesztési pólusok közül sem Debrecen sem Székesfehérvár nem szerepel az első 10 legsikeresebb pályázó között.
#page#23 megyei jogú város közül 3-ban (Érd, Salgótarján és Tatabánya) egyetlen nyertes pályázat sem valósul meg, így a rendelkezésre álló TÁMOP fejlesztési források ezen városok számára nem hívhatók le. Ennél többet sikerült elérnie Dunaújvárosnak, ahol az egyetlen elnyert pályázat megközelítőleg 10 millió forinttal segítheti a város fejlesztési terveit. Ez mind az érintett városok szükségleteit mind pedig gazdasági helyzetüket ismerve jelentős veszélyt rejt magában a versenyképességük csökkenése terén.
GOP
A GOP által támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint elemezni.
A GOP által biztosított forrásokat összesen 132 pályázatra költhetik el Magyarország megyei jogú városai, 443 millió forint összértékben. A lista első 3 helyét Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye megyei jogú városai foglalják el, összesen 43 sikeres pályázattal és több, mint 153,5 millió forintnyi - fejlesztésre elnyert - támogatással. A rangsor 1. helyére Szeged került, 18 sikeres pályázattal és több, mint 67,5 millió forintnyi elnyert támogatással, melyet Miskolc és Győr követ 13 valamint 12 pályázattal. A Győr által lehívott fejlesztésre elnyert támogatási forrás megközelíti az 50 millió forintot, míg Miskolc majdnem 37 millió forintot fordíthat hasonló terveire. A nyertes pályázatok száma alapján 4. helyen álló Pécs 21 millió forintot költhet fejlesztésekre, ezzel az elnyert támogatás nagyságának listáján csak a 9. helyre kerülhetett.
Debrecen, Nyíregyháza, Szombathely, Székesfehérvár és Kecskemét a rangsor középső részén helyezkednek el, egyenként 9-9 sikeres pályázattal, melyek összértékei 20 és 35 millió forint között mozognak. A pályázati hajlandóság és aktivitás hiánya a leginkább Salgótarjánban mutatkozott meg, ahol összesen egyetlen - alig több mint 3,5 millió forintnyi - pályázat került elfogadásra, ezzel az utolsó helyre szorítva Nógrád megyét. Dunaújváros, Kaposvár és Veszprém az elnyerhető támogatásokból egyenként kevesebb, mint 10 millió forintot tudtak megpályázni, amely egyáltalán nem tükrözi arányosan valós gazdasági erejüket és pályázati potenciáljukat.
