A feltételrendszer átláthatósága miatt mindenki előre tudhatta, hogy hány pontot érhet el a pályázaton és azzal mekkora összegű támogatást nyerhet el. A jelentkezők nagy száma miatt előre látható volt, hogy nem fog minden pályázó nyerni az összesen 35 milliárd forint értékű pályázaton, de ugyanakkor a rendelkezésre álló összes forrás egy részét nem is hirdette még meg a lebonyolítással megbízott Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., azaz egy későbbi pályázati fordulóra tartalékolta, így az is tudott volt, hogy a most sikertelen pályázóknak még lesz lehetőségük újból pályázniuk. A pályázat eredménytelenné nyilvánítása, az újabb időbeli csúszáson túl, óriási presztízs-veszteség a pályázatot kiíró NFÜ-nek és számszerűsíthető anyagi kárt okoz a pályázóknak, valamint a tőkehiánnyal küszködő innovatív vállalkozásoknak. Feltételezhetően Brüsszelben is értetlenül fogadják majd a magyar döntést.

„A döntéshozók a lehető legrosszabb döntést hozták." - fogalmazott Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. „Az NFÜ, többek között, megtehette volna, hogy a mostani pályázat legjobb ajánlattevőit támogatásban részesíti, anélkül, hogy a teljes 35 milliárd forintot szétosztja, így a program elindulhatott volna késedelem nélkül és a még rendelkezésre álló támogatást újból meg lehetett volna hirdetni." - vélekedett a vezérigazgató.

„Az NFÜ közleménye ellentmondásos: egyrészt arról számol be, hogy a pályázók 70 százaléka nem jutott el az érdemi bírálati folyamatba, azaz nem felelt meg a pályázat formai vagy alapvető tartalmi követelményeinek. Ez azt is jelzi, hogy 30 százalékuk érvényes, megfelelő és értékelhető pályázatot nyújtott be. Miért nem lehetett közülük győzteseket hirdetni? Másrészről az NFÜ kilátásba helyezi, hogy az új pályázatot esetleg keretemeléssel írja ki. Minek alapján feltételezi az NFÜ, hogy a pályázók és pályázatok minősége javulni fog egy hónapon belül és még több pénzt kell megpályáztatni?' - foglalta össze véleményét Zoltán Csaba.