A tanács évente minimum háromszor ülésezik, és fő feladata lesz, hogy a következő hét évben a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósulását kövesse, és véleményt mondjon stratégiai kérdésekről még a kormánydöntést megelőzően. A Nemzeti Fejlesztési Tanácsot a miniszterelnök vezeti, alelnöke a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) alelnöke, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai és a miniszterelnök által felkért szakemberek, valamint állandó meghívottként részt vesznek a FIT tagjai.
Bajnai Gordon elmondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tanács szeptember 25-én véleményezi a kormánydöntés előtt a társadalmi vita alapján átdolgozott második Nemzeti Fejlesztési Tervet. A második Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitájával kapcsolatban Bajnai Gordon közölte, hogy folyamatosan egyeztet a régiókkal, eddig ötben tárgyalt. Az eddigi tapasztalatok szerint a régiók egyetértenek a fő célkitűzésekkel, és nagy érdeklődést mutatnak a megvalósítás iránt. A társadalmi vitában eldöntendő kérdésként fogalmazódott meg, hogy milyen arányt képviseljen a versenyképesség illetve a felzárkóztatás, a közlekedés és a környezetvédelem, a humán terület vagy az infrastruktúra fejlesztése.
Vitanap, kormánydöntés
Bajnai Gordon jelezte, hogy a társadalmi egyeztetés során több szervezet is megtárgyalta a tervet, szeptember 19-én parlamenti vitanapot tartanak a fejlesztésről, szeptember 25-én a Nemzeti Fejlesztési Tanács elé viszik, és a szeptember végi kormánydöntést követően nyújtják be Brüsszelnek. Októberben készülnek a regionális illetve az ágazati operatív programok, és novemberben majd lehet tudni, mely programok indulhatnak a következő két évben.
A kormánybiztos szólt a készülő második Nemzeti Fejlesztési Terv és a konvergencia kapcsolatáról. Utalt arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben rövid távú kihívásokat is figyelembe kell venni, a széles, általános célkitűzések helyett fókuszálni kell, ezért csökkentették a korábbihoz képest a célok számát, és maradt a foglalkoztatás és növekedés. Az egyensúly helyreállítását szolgáló konvergenciaprogram rövid távon a foglalkoztatás és a növekedés területéről követel áldozatokat - mutatott rá Bajnai Gordon. Éppen ezért az országba jövő többletforrást arra kell felhasználni, hogy ezt a rövid távú, 1,5-2 éves "gödröt" próbálják a Nemzeti Fejlesztési Tervvel "kisimítani", és olyan biztos talajt létrehozni, amelyen a következő években tartós, az unió átlagát meghaladó növekedési pályára állhat az ország.
42 százalék
A 2004-2006. évi első Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatairól szólva Bajnai Gordon elmondta, hogy eddig 36.131 pályázat érkezett be, 622 milliárd forint támogatásról kötöttek szerződést, amelyből eddig 261 milliárd forintot fizettek ki. Bajnai Gordon elmondta, hogy készül a nemzeti útfejlesztési program, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak. A közútfejlesztések zömében uniós forrásokból valósulnak meg, de nem mondanak le a koncessziós lehetőségről. A kormánybiztos arra a kérdésre, hogy esetleg tárca nélküli miniszter kinevezést kapna, elmondta: kormánybiztosként vállalta a feladatot, úgy is tudja végezni, amennyiben olyan igény van, hogy a parlamenti ellenőrizhetőség érdekében más funkcióban kell ellátni, ez a napi munkáján nem fog változtatni.
5 millióért magángépet
Danks Emese kormányszóvivő a miniszterelnök luxemburgi útjára vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: a miniszterelnök az előző és az utána következő napon előre egyeztetett programokkal rendelkezett, megfelelő időben nem állt rendelkezésre menetrendszerinti repülőjárat. A magánrepülőgépet 5 millió forintért bérelték.
