A földművelési és vidékfejlesztési tárca szakállamtitkára kifejtette: ahhoz, hogy a hazai sertés és baromfitartás, a tejtermelés versenyben maradjon európai vetélytársaival szemben, nagyarányú technológiai fejlesztésre van szükség. A tavaly meghirdetett pályázatok eredményeként 1008 állattartó telepen nyílik lehetőség a trágyakezelés korszerűsítésekre. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül pedig további 1492 telepen komplex modernizáláshoz vannak meg az anyagi források - tette hozzá.

Mindez azért is szükséges, mert az unión belül például a dán, a szlovák, a lengyel és a román sertéstartók, éppen a fejlettebb technológiák eredményeként kedvezőbb áron kínálják a sertéshúst és ezzel növelik a hazai piacon a részesedésüket. A korszerűsítések nyomán viszont csökkenhet a hazai hús, tejtermék előállítás önköltsége, amivel a versenyképesség fokozható.

Idén a kukorica tonnánkénti ára jelenleg 42600 forint a nemzetközi tőzsdén, ez a viszonylag magas összeg kedvező a növénytermesztőknek, de rosszul érinti az állattartókat. A magasabb takarmányárakat kénytelenek lesznek a fogyasztókra hárítani, ezért a hús, tejtermék drágulásának világtendenciája nálunk is érzékelhető lesz, vagyis áremelkedéssel kell számolni.

A szakállamtitkár az unión belül napirenden lévő agrárpolitika felülvizsgálatáról elmondta, hogy a magyar fél az előírások egyszerűsítésére, a termeléshez kötött támogatási formák megőrzésére törekszik. Szeretné elérni, hogy a rendelkezésre álló források mértéke hosszú távon se csökkenjen. Hiszen Magyarország 2013-ra éri el a többi tagországnak juttatott agrártámogatás szintjét - hívta fel rá a figyelmet.