Zacskóadó: ugyanaz és mégis minden más

A környezetvédelmi termékdíjat érintő szabályokat évről évre finomítják, kiegészítik a jogalkotók, nincs ez másként 2016-ban sem. A 2015 novemberében bevezetett módosítások következtében szinte minden terület kiegészül új (részlet)szabályokkal és pontosításokkal. Az adózók szélesebb körét érintő változások nyomába eredünk a LeitnerLeitner szakértőjének segítségével.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A külföldről behozott áru csomagolásának lebontása (saját célú felhasználásként) már eddig is termékdíj-kötelezettséggel járt, de nem tisztázta a törvény, hogy ezt kinek kell megfizetnie, ami megnehezítette a jogkövető magatartást. Az adóhatóság eddigi praxisa szerint kötelezettnek a tényleges saját célú felhasználó minősült, vagyis az a személy, aki a külföldi csomagolást lebontotta. Ez lehetett maga az adóalany, de egy megbízott logisztikai szolgáltató, bérgyártó is. A csomagolási hulladék tulajdonjoga nem játszott szerepet a megítélésben.

2016-tól rögzíti a törvény, hogy a külföldi előállítású csomagolásból keletkezett hulladék első belföldi birtokosát terheli a fenti termékdíj-kötelezettség, mely csak akkor merül fel, ha a termékdíjat korábban még nem fizették meg, vagy időközben visszatérítették. Ez a szabály valójában a korábbi joggyakorlat törvénybe emelése. „Első belföldi birtokos” alatt ugyanis nem feltétlenül a hulladék tulajdonosát kell érteni, hanem azt, aki polgárjogilag birtokolja az adott hulladékot, vagyis magát a lebontást végző személyt. Tehát a megbízott logisztikai szolgáltató továbbra is lehet kötelezett. Természetesen, ha a külföldi csomagolást nem bontják le, hanem a termékkel együtt értékesítik, akkor a terrmékdíj-kötelezettség az első belföldi értékesítéskor keletkezik - hívta fel a figyelmet Mladonyiczky Balázs a LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvizsgáló cég szakértője legfrissebb blogbejegyzésében..

2015-ben mind a csomagolószerek, mind a reklámhordozó papírok első belföldi forgalomba hozatalakor az értékesítő köteles volt záradékot feltüntetni a vevő felé kibocsátott számláján, melynek szövegét jogilag szabályozták. 2016-tól csökkenti az érintettek adminisztrációs terheit, hogy a törvényalkotó megszüntette a fenti záradékolási kötelezettséget. Fontos, hogy ez a változás nem érinti a termékdíj-visszaigényléshez szükséges záradék feltüntetésének szabályait.

Fizetnének helyettünk? Még ez sem olyan egyszerű
A környezetvédelmi termékdíj szabályozásának az egyik legproblémásabb pontja az átvállalás témaköre. Mind a termékdíjtörvény, mind annak végrehajtási rendelete fontos kritériumokat fogalmaz meg ezzel kapcsolatban, melyek ismerete és pontos betartása nélkül az átvállalás nem jön létre, és ez bizony kellemetlen meglepetést okozhat mind a kötelezettséget átadó, mind a kötelezettséget átvállaló félnél .
Gépjárműveket (cégautókat) érintő termékdíjátalány

Ugyan maguk a gépjárművek nem termékdíj-kötelesek, több alkatrészük (akkumulátor, kenőolajok, gumiabroncs, egyes elektronikai berendezések) azonban igen. Ez érinti a gépjárműgyártókat és -kereskedőket éppúgy, mint a külföldi anyacégtől behozott cégautót (saját célra) használó vállalatokat. Nehézséget okozott azonban az érintetteknek, hogy gépjárművek esetében gyakran csak becsléssel lehet megállapítani a termékdíjköteles alkatrészek súlyát, és így a fizetendő díjat.

A fenti problémára kínál megoldást, hogy 2016-tól választhatnak termékdíj-átalányfizetési lehetőséget bizonyos gépkocsikba (főként személyautókba) és motorkerékpárokba beépített termékek (alkotórészek, tartozékok) esetében a gépjárműveket értékesítők, a saját célú felhasználók és a készletre vevők. Az adóalanyoknak így nem kell számításokat végezniük, egyszerűen csak kiolvassák a termékdíj törvény új 4. számú mellékletéből a gépkocsijukra vonatkozó átalányt. A fenti átalánykötelezettséget választók (szemben a többi átalányfizetővel) később vissza is igényelhetik a termékdíjat. Hangsúlyoznánk, hogy az átalányfizetés csak lehetőség: az érintettek dönthetnek úgy is, hogy továbbra is tételesen fizetik a termékdíjat, ahogy eddig.

Távolsági értékesítésre, láncértékesítésekre vonatkozó szabályok

Az elmúlt években a termékdíj-szabályozás is kibővült láncügyletekre vonatkozó rendelkezésekkel, melyek azonban nem voltak mentesek jogszabályi hézagoktól. Ezeket orvosolják az alábbi módosítások.

Környezetvédelmi termékdíj: amire idén ügyelni kell
Első olvasatra 2016 látszólag nem sok újdonságot hozott a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás szempontjából; ha azonban kicsit mélyebbre ásunk, kiderül, hogy vannak olyan módosítások, amelyek komoly változásokat hozhatnak bizonyos kötelezetti körre vonatkozóan.
Egyrészt lazítanak a külföldre irányuló (termékdíjmentes) láncértékesítéseket érintő rendelkezéseken. 2015-ben termékdíj-mentesnek minősült az az értékesítés, ahol az eladó (A szereplő) a számlát belföldi vevője (B szereplő) részére állította ki, de utóbbi kérésére közvetlenül egy külföldi végső vevőhöz (C szereplő) fuvaroztatta el a terméket. Azonban ha B vagy C szereplő szervezte a fuvart, a termékdíj-mentesség nem volt alkalmazható. 2016-tól úgy módosul ez a szabály, hogy nem számít, ki szervezi a fuvart – a lényeg, hogy belföldön értékesítsenek egy díjköteles terméket (egy belföldön letelepedett vagy nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére) úgy, hogy azt közvetlenül igazoltan egy külföldi vevőhöz szállítják.

A másik 2016-os módosulás a fenti tényállás fordítottjára vonatkozik, vagyis ha egy terméket külföldön adnak fel (A szereplő) egy magyar végső vevő (C szereplő) részére, de azt jogilag először egy közbülső magyarországi viszonteladónak (B szereplő) adják el. A gyakorlatban B lehet például a külföldi A vállalat cégcsoportjában a magyarországi terjesztéssel megbízott disztribútor.

Tekintve, hogy itt B és C szereplő közt megtörténik a belföldi (többnyire áfás) értékesítés a magyar szabályok szerint, a termékdíj-szabályozás ezt termékdíjköteles értékesítésnek igyekezett kezelni már 2015-ben is. Jogi hézag állt fenn azonban akkor, ha A és B szereplő ugyanaz a cég volt (például egy áfa regisztrált külföldi és magyar adószáma), és akár az is előfordulhatott, hogy a jogszabály szó szerinti értelmezését alapul véve nem keletkezett termékdíj-kötelezettség, holott nem ez volt a jogalkotó eredeti szándéka. 2016-tól igazítottak a törvényszövegen, és már minden külföldön feladott termék belföldi (belföldön letelepedett vagy nyilvántartásba vett kötelezett általi) értékesítésére is kiterjed a termékdíj-kötelezettség, ha az a fuvarozás befejezésekor belföldön van.

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo