Emiatt rendkívül fontos az Európai Versenyhatóságok Hálózatának március 25-én közzétett közös nyilatkozata, amely azzal foglalkozik, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a versenyhatóságok hogyan kívánják érvényesíteni a versenyszabályokat. Az ECN nyilatkozata nem előzmények nélküli: a válsághelyzetben egyre több tagállam ismerte fel, hogy bizonyos ágazatokban félre kell tenni a versenyszabályok egy részét, hogy a versenytársak a folyamatos működést fenn tudják tartani és a fogyasztók ellátását biztosítani tudják.
Enyhítő döntés
Az Egyesült Királyságban például március 19-én hirdették ki, hogy a versenyhivatal egy ideig nem érvényesít minden versenyjogi tilalmat a kiskereskedelmi láncokkal szemben. Például megengedik azt, hogy a kereskedők információt cseréljenek egymással a készleteikről, együttműködjenek annak érdekében, hogy a boltok nyitvatartását biztosítani tudják, megosszák egymással raktáraikat, szállító járműveiket vagy személyzetüket. A norvég versenyhivatal három hónapig részlegesen felfüggeszti egyes versenyjogi szabályok alkalmazását a szállítási szektorban, hogy a személyek és áruk szállítása biztosított legyen a járvány idején is. Az Európai Bizottság pedig múlt héten enyhítette az állami támogatási szabályokat, hogy a tagállamok kormányai kivételes támogatást nyújthassanak a vírus által érintett ágazatok és vállalkozások számára.
Az ECN tegnap elfogadott közös nyilatkozata kiemeli, hogy az európai versenyhivatalok tisztában vannak azzal, hogy a rendkívüli helyzet szükségessé teheti a vállalkozások együttműködését, hogy a szűkösen rendelkezésre álló termékek biztosítása és forgalmazása minden fogyasztó számára biztosított legyen. Éppen ezért a hatóságok nem fognak aktívan fellépni az olyan szükséges és átmeneti intézkedésekkel szemben, amelyeket vállalkozások az ellátási hiány elkerülése érdekében tesznek.
Iránymutatást adnak
A nyilatkozat nem nevesíti, hogy konkrétan milyen szektorokban és milyen együttműködési keretek lesznek elfogadhatók a járványhelyzetben. Ha a vállalkozásoknak kétségeik merülnének fel, hogy a járvány miatti együttműködésük megfelel-e a versenyjogi szabályoknak, akkor informális iránymutatásért fordulhatnak az Európai Bizottsághoz, az EFTA Felügyeleti Hatósághoz vagy a nemzeti versenyhatósághoz is.
„Nagyon fontos, hogy a versenyhatóságok nyilatkozata nem a versenyszabályok teljes felfüggesztéséről beszél. Továbbra is tilos kartellezni vagy más, nyilvánvalóan jogsértő magatartást elkövetni. A versenyhivatalok továbbra is szigorúan fellépnek azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés révén előnyt akarnak szerezni a jelenlegi helyzetből” – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.A lengyel versenyhatóság például március elején indított vizsgálatot két, egészségügyi védőfelszereléseket árusító nagykereskedő ellen, mert megszüntették a kórházakkal korábban kötött szerződéseiket, hogy a védőfelszereléseket a szabadpiacon jóval magasabb áron árusítsák. A lengyel versenyhivatal vezetője ezt szégyenletes magatartásnak nevezte és felhívta a figyelmet, hogy ez a magatartás erőfölénnyel való visszaélésnek, vagy árrögzítésnek is minősülhet. Az olasz versenyhivatal ugyanakkor azt vizsgálja, hogy az egyik legnagyobb online platform jogszerűen reklámozta és emelte-e meg az általa forgalmazott kézfertőtlenítők és szájmaszkok árát.
„A vállalkozásoknak és érdekképviseleti szerveiknek tehát fokozottan oda kell figyelniük arra, hogy a mostani kiélezett helyzetben hogyan kooperálnak egymással. Fontos, hogy a tervezett együttműködés körét illetően minden esetben érdemes versenyjogi szakember tanácsát kikérni és szükség esetén versenyhatósági egyeztetést kezdeményezni” – hívta fel a figyelmet dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda partnere.
