A magyarországi válaszadók korábban sokkal inkább ajánlottak halasztott fizetést a külföldi vállalati vevőiknek, mint a belföldieknek. – Ebből arra következtethetünk, hogy a hitelkockázatot inkább a bel-, mint a külföldi vevőiknek tulajdonították. De az idén megszűnt ez a típusú preferencia, így a belföldi értékesítés 54,7 százaléka, a külföldinek pedig az 52,5 százaléka történt hitelre. „Ezt úgy is le lehet fordítani, hogy miközben a magyar vevők fizetési fegyelme javult, a külföldieké romlott” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. A hazai tranzakciók esetében ugyanis a B2B, tehát a vállalati kinnlevőségeknek átlagosan kb. a 36 százaléka maradt kifizetetlen a fizetési határidőig, ami alacsonyabb arány, mint a kelet-európai 43 százalékos átlag.
A B2B-számlák késedelmes kiegyenlítését támasztja alá a kinnlevőségek 53 napos úgynevezett forgási sebessége is. Ez azt jelenti, hogy egy magyar vállalat átlagosan 28–30 napos határidőt adott a vevőinek a számla kifizetésére, de csak 53 nap múlva számíthatott a kiszámlázott összeg beérkezésére. Ugyanakkor ez egy hónappal rövidebb idő, mint tavaly.
Hatékonyabb a kinnlevőségek kezelése
Vanek Balázs szerint a javulás vélhetően abból adódik, hogy jobb hatékonysággal sikerül beszedni a nagy értékű, hosszú lejáratú kinnlevőségeket – főleg a külföldi vállalatoktól. Illetve bizonyos ágazatok fizetési szabályozásai is segítették a számlák visszafizetési idejének átlagos csökkenését. „Valószínűleg a felmérésben részt vevő cégek által követett szigorú behajtási gyakorlat magyarázhatja azt is, hogy a hazai vállalatok 73 százaléka nem számít ennek az értéknek a változására jövőre, míg a kelet-európai adatunk itt csak 66 százalék” – mondta az Atradius országigazgatója.
Felkészültek a kockázatokra
Az elemzés szerint az ügyfelek fizetési késedelme nincs számottevő hatással a magyar vállalatok üzletmenetére. Erről számolt be a válaszadók csaknem 70 százaléka, szemben a 45 százalékos kelet-európai átlaggal. „Ez az eredmény azt mutatja, hogy a magyarországi vállalkozások igen erősen védik magukat a nemfizetési kockázattal szemben, így nagyobb hányaduk, egészen pontosan 55 százalékuk nem tervezi, hogy a következő egy évben módosítani fogja a hitelkezelési eszköztárának összetételét, míg a kelet-európai válaszadók esetében ez az arány csak 45 százalék” – mondta Vanek Balázs.
Mivel a magyarországi vállalatok kiemelt figyelmet fordítanak a kinnlevőségeik behajtására, nem meglepő, hogy itthon kevesebb a behajthatatlan vállalatközi tartozás (1%), mint a régióban (1,2%). A behajthatatlan kinnlevőségeket szinte kizárólag belföldi leírások alkották, és legtöbbször az építő- és az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak – áll az Atradius piaci elemzésében. A Fizetési Szokások Barométere szerint a hazai cégek többsége, körülbelül 67 százaléka, szemben az 55 százalékos összesített kelet-európai átlaggal, arról számolt be, hogy a B2B-kinnlevőségek elsősorban az ügyfél csődje vagy megszűnése miatt váltak behajthatatlanná.
