Van, amiben jobbak vagyunk a környező országoknál

Kelet-Európában a magyar vállalatok a leginkább hajlandók arra, hogy halasztott fizetéssel értékesítsék termékeiket – áll az Atradius hitelbiztosító elemzésében –, és pontosabban is fizetnek, mint a környező országokban tevékenykedő cégek.

Kép: Fotolia

A magyarországi válaszadók korábban sokkal inkább ajánlottak halasztott fizetést a külföldi vállalati vevőiknek, mint a belföldieknek. – Ebből arra következtethetünk, hogy a hitelkockázatot inkább a bel-, mint a külföldi vevőiknek tulajdonították. De az idén megszűnt ez a típusú preferencia, így a belföldi értékesítés 54,7 százaléka, a külföldinek pedig az 52,5 százaléka történt hitelre. „Ezt úgy is le lehet fordítani, hogy miközben a magyar vevők fizetési fegyelme javult, a külföldieké romlott” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. A hazai tranzakciók esetében ugyanis a B2B, tehát a vállalati kinnlevőségeknek átlagosan kb. a 36 százaléka maradt kifizetetlen a fizetési határidőig, ami alacsonyabb arány, mint a kelet-európai 43 százalékos átlag.

A B2B-számlák késedelmes kiegyenlítését támasztja alá a kinnlevőségek 53 napos úgynevezett forgási sebessége is.  Ez azt jelenti, hogy egy magyar vállalat átlagosan 28–30 napos határidőt adott a vevőinek a számla kifizetésére, de csak 53 nap múlva számíthatott a kiszámlázott összeg beérkezésére. Ugyanakkor ez egy hónappal rövidebb idő, mint tavaly.

Hatékonyabb a kinnlevőségek kezelése

Vanek Balázs szerint a javulás vélhetően abból adódik, hogy jobb hatékonysággal sikerül beszedni a nagy értékű, hosszú lejáratú kinnlevőségeket – főleg a külföldi vállalatoktól. Illetve bizonyos ágazatok fizetési szabályozásai is segítették a számlák visszafizetési idejének átlagos csökkenését. „Valószínűleg a felmérésben részt vevő cégek által követett szigorú behajtási gyakorlat magyarázhatja azt is, hogy a hazai vállalatok 73 százaléka nem számít ennek az értéknek a változására jövőre, míg a kelet-európai adatunk itt csak 66 százalék” – mondta az Atradius országigazgatója.

A legkockázatosabb a vendéglátásban üzletelni
2016 első negyedévében tovább csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma – áll a Bisnode Magyarország Kft. elemzésében –,  viszont még mindig jelentős eltérések tapasztalhatók a magasabb, illetve az alacsonyabb kockázatot rejtő szektorok között – és nem árt az óvatosság.
A magyarországi válaszadók szerint a vállalatközi számlák késedelmes kiegyenlítése legtöbbször a vevők likviditási problémáival függ össze.  Ezt a cégek csaknem 76 százaléka említette a belföldi, és körülbelül 66 százaléka a külföldi ügyfeleivel kapcsolatban. Ezek a számok valamennyi vizsgált közép-európai ország közül a legmagasabbak, a régióban a két érték 64,4, illetve 40 százalék volt.  Ez lehet a magyarázata annak, hogy a kelet-európai átlagnál  (10%) több magyar vállalat (15,2%) épp a külföldi számlák behajtását tartja az idei üzleti év legnagyobb kihívásának.

Felkészültek a kockázatokra

Az elemzés szerint az ügyfelek fizetési késedelme nincs számottevő hatással a magyar vállalatok üzletmenetére. Erről számolt be a válaszadók csaknem 70 százaléka, szemben a 45 százalékos kelet-európai átlaggal. „Ez az eredmény azt mutatja, hogy a magyarországi vállalkozások igen erősen védik magukat a nemfizetési kockázattal szemben, így nagyobb hányaduk, egészen pontosan 55 százalékuk nem tervezi, hogy a következő egy évben módosítani fogja a hitelkezelési eszköztárának összetételét, míg a kelet-európai válaszadók esetében ez az arány csak 45 százalék” – mondta Vanek Balázs.

Mivel a magyarországi vállalatok kiemelt figyelmet fordítanak a kinnlevőségeik behajtására, nem meglepő, hogy itthon kevesebb a behajthatatlan vállalatközi tartozás (1%), mint a régióban (1,2%).  A behajthatatlan kinnlevőségeket szinte kizárólag belföldi leírások alkották, és legtöbbször az építő- és az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak – áll az Atradius piaci elemzésében.  A Fizetési Szokások Barométere szerint a hazai cégek többsége, körülbelül 67 százaléka, szemben az 55 százalékos összesített kelet-európai átlaggal, arról számolt be, hogy a B2B-kinnlevőségek elsősorban az ügyfél csődje vagy megszűnése miatt váltak behajthatatlanná.

A gazdaság alapjait fenyegetik az adósok
A vállalkozások árbevételének átlagosan több mint 23 százaléka kinnlevőség, tehát olyan kiszámlázott tétel, ami adott pillanatban nincs kifizetve. Mivel a cégek nyeresége az árbevételüknek csupán átlagosan a 2 százaléka, így nem lehet kérdés, hogy a kinnlevőségek kezelése elsődleges kérdés.

Véleményvezér

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo