A nemzeti dohányboltok kialakítása, a NAV-hoz bekötött pénztárgépekre történő átállás mellett újabb komoly változás elé állítja a magyar vállalatokat a kormányzat, bevezetésre kerül ugyanis július elsejétől a használatarányos útdíj Magyarországon. Az erről szóló előterjesztést hétfőn a kora esti órákban fogadta el a Parlament.
A tarifákat nem rögzíti a törvény, az azokat tartalmazó rendelet tervezetét a kormány múlt csütörtökön tette közzé honlapján. A tervezet tengelyszámtól függően határozza meg a fizetendő infrastruktúradíjat, amelyhez a jármű környezetvédelmi besorolásától függő szorzó tartozik; a szorzat adja az útdíj mértékét. A végrehajtási rendelettervezet alapján a tengelyszámtól függően a gyorsforgalmi utakon a legalsó, J2 díjkategóriába tartozó gépjárművek kilométerenkénti infrastruktúradíja 49,90 forint, a középső J3 kategóriában 70,02 forint, a legfelső J4 díjkategóriában pedig 108,38 forint lesz. Járműkategóriánként főúton 21,23 forinttól 36,75 forinton át a felső kategória szerinti 67,60 forintig emelkedik a díj.
A tervezetben kitérnek arra is, mekkora szorzóval kell kiszámítani az útdíjat a díjköteles gépjármű esetében a környezetvédelmi kategóriába sorolástól függően. A legrosszabb környezetvédelmi kategóriába sorolt járműnél a legmagasabb a szorzó, 1,2, a legalacsonyabb szorzó értéke 0,8. A díj függ a járművek motorjának környezetvédelmi besorolása mellett a napszaktól, az évszaktól, és az út által érintett területtől is. Az elmaradott területek megközelítése olcsóbb lehet, viszont csúcsidőben - napi öt órán át - drágább lehet a díj. Semmilyen differenciáló tényező miatt nem lehet több az összeg, mint az átlagos díj 175 százaléka.
Mentességek és kompenzáció
Habár a jelek szerint nem mindenkinek kell majd a kasszához állnia: egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával a parlament felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a mezőgazdasági termelők élőállat-szállítást és - a mezőgazdasági termények betakarításának idejére - a mezőgazdasági termények szállítását végző saját gépjárművei díjmentességének részletes szabályait.
Emellett a kormány több mint tízmilliárd forintos kompenzációs csomagot ígér a fuvarozóknak. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) szombati budapesti fórumán közölte: a kabinet jelenleg négy intézkedést vizsgál. Eszerint az európai uniós minimumra csökkentenék a légrugós járművek adóját, és vizsgálják a vagyonszerzési illeték csökkentését is. A tervek között szerepel, hogy az iparűzési adóból leírható lenne az e-útdíj egy része, ezen kívül pedig egy államilag támogatott hitelkonstrukcióval is segítenék a fuvarozókat.
Az érdekképviseleti tisztségviselő szerint a magyar kis- és mikrovállalkozásoknak nincs elegendő tőkéje az útdíj terheinek azonnali kiegyenlítésére, így a forgóeszköz hitel nélkül ezek a vállalkozások csődbe mehetnek. „Jelenleg öt hét van a rendszer indulásáig, a vállalkozók most ismerik meg, hogy mire kell felkészülniük, ilyen drasztikus költségnövekedést nem tudnak lenyelni, így ezt a költséget át fogják hárítani a megrendelőkre. Ráadásul a vállalkozásoknak a technológiához szükséges módosításokat is végre kell hajtani, pl műholdas nyomkövetőket kell beszerelni a járművekbe.” – hangsúlyozta.Ugyanakkor Karmos szerint már korábban is be kellett volna vezetni ezt a rendszert. „Százmilliárdok folyhattak volna be a költségvetésbe, most viszont nagyon magas lesz a díjmérték, csak Svájcban magasabb az itt bevezetettnél. Szerencsésebb lett volna egy korábbi, de fokozatos bevezetés, akkor lett volna ideje felkészülni a vállalkozásoknak.”
A tranzitforgalom szempontjából fontos Záhony-Rédics vonalon – ahol az 580 kilométeres útból 510 kilométer fizetős szakasz – egy EURO II besorolású, öttengelyes szerelvénnyel és a nettó 85,34 forintos kilométerenkénti díjjal számolva 2013. második felétől nettó 43 500 forintért lehet majd eljutni, ami több mint 16-szoros növekedés a jelenlegi rendszerben fizetendő összeghez képest.
Nehéz lesz az átállás is, Karmos szerint az országban található mintegy 250 ezer tehergépjárművet kellene alig harminc nap alatt felszerelni a nyomkövetésre alkalmas jeladóval, ami - hasonlóan a pénztárgépek online bekötéséhez - nem valósulhat meg egyik pillanatról a másikra.
A szállítmányozás kellemetlen következményekkel járhat: ha a fuvarozók áthárítják megemelkedett költségeiket, azt végső soron mindenképpen a fogyasztói árakban fog jelentkezni. Újra megszaladhat tehát az a jelenleg kedvező, alacsony infláció. A fuvarozás drágulása a vállalkozások számára újabb pluszterhet jelenthet, így kénytelen visszafoghatják fejlesztéseiket, ami visszavetheti a gazdaságban tapasztalható, törékeny és egyelőre nagyon halovány fellendülést. A kombinált, vasúti-vízi szállítmányozás viszont profitálhat az útdíjból.
Kell a pénz a költségvetésnek
Útdíj pedig lesz, a jelek szerint bármi áron, a költségvetésnek ugyanis égetően szüksége van az ebből remélt 75 milliárdos bevételre. Az idei büdzsé ugyanis rettentően rizikós – mint azt a Piac&Profit korábban megírta, - mivel a bevételi oldalon komoly kockázatok vannak mind a tranzakciós adó, mind egyéb díjtételek, mint az egyes cafeteria elemek megadóztatása, vagy a szolgáltatókra kirótt különadók teljesülésével kapcsolatban. A hiány azonban pont most nem szaladhat, el, hiszen ez fenyegetné azt a deklarált kormányzati célt, hogy Magyarország minél hamarabb kerüljön ki az uniós túlzott-deficit eljárásból.
