A kormány minden lehetséges eszközzel szeretné megvédeni Magyarországot az illegális migrációtól. A kormány a határkerítés, a megerősített határvédelem, a jogi határzár mellett újabb intézkedéseket tart szükségesnek Magyarország védelmében. "A migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás és az illegális migráció szervezését büntető Stop Soros törvénycsomag mellett, adópolitikai eszközökkel is fel kívánunk lépni a migráció szervezése ellen" - írta a Pénzügyminisztérium.
Az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadóval kapcsolatos feladatok - mint ahogyan minden adóval kapcsolatos feladat - az adóhivatal hatáskörébe tartoznak majd. A közlemény azonban nem fejti ki, hogy mi minősül "bevándorlást segítő szervezetnek" és mi után kell ezeknek a szervezeteknek 25 százalékos különadót fizetniük.
Egyszerűbb lesz adózni
"A kormány adócsökkentési politikája jövőre is folytatódik - idézi a Távirati Iroda Varga Mihály pénzügyminisztert. Jövőre is marad 15 százalékos személyi jövedelemadó és a vállalkozások számára a 9 százalékos társasági adót is A családi adókedvezmény tovább bővül. A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal - összesen már havi 40 ezer forintra - emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre. "Egy év alatt az egy százalékpontos csökkentés 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban" - mutatott rá Varga Mihály.
Még jobban megéri a nyugdíj mellett dolgozni
A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet - mutatott rá a változás egyik leglényegesebb hozadékára a tárcavezető. Öt adófajta szűnik meg jövőre - jelentette be a pénzügyminiszter. A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. (A javaslat szépsége, hogy a magánszemélyekre vonatkozó 75 százalékos különadót a "pofátlan" állami-kormányzati végkielégítésekre találták ki. a szerk.)
A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. A csökkenő szociális hozzájárulási adóval négy év múlva - amikorra akár 11,5 százalék lehet a mértéke - sokkal jobban járnak az ekhós jövedelmet szerzők. Jövőre kedvezőbb lesz a felső-határszámítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie. "Az új szabályozás tehát összességében kimondottan kedvező például azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat" - magyarázta a tárcavezető.
Egyszerűbb lesz a cafeteria-rendszer
Bonyolultsága miatt számos kritika érte a cafeteria-rendszert is. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért - a vállalkozások kérésének engedve - jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal - húzta alá Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.
"A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítjuk" - mondta. A megváltozott, kedvezőbb munkaerőpiaci környezetben a szabályozás már nem a munkahelyek védelmére kell, hogy koncentráljon, hanem újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz.
Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek.
Tekintettel arra, hogy az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem szükséges fenntartani jövőre, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak - hangsúlyozta.
