A készülő új szabályozás szakmai szempontból fontos eleme, hogy létrejön az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa. Ez nem kormányzati szervezet lesz, tagjait a szakmai testületek, érdekképviseletek delegálják. Feladatai közé tartozik egyebek mellett az építési beruházási feladatok és a tervezői szolgáltatások rendszere, illetve a BIM-szabályozás, valamint a közbeszerzési feltételrendszer kialakítása.
Lázár János úgy látja, a törvény lehetőséget kínál arra, hogy a Mol-hoz vagy az OTP-hez hasonlóan az építőiparban is létrejöjjenek azok a hazai nagyvállalkozások, amelyek képesek a regionális terjeszkedésre, így Magyarország Kelet-Közép-Európa építőipari nagyhatalma lehet a következő évtizedben.
A jogszabályi háttér megújítása azért is sürgető, mert az idén az építőipar (amelynek teljesítményében az állami beruházások jelentős részt tesznek ki) növekedése 4,5 százalék körül alakulhat, a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűkösebb évek jönnek. Erről már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a konferencián. Az építőipar hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt.
„A nehézségeket azok a vállalkozások képesek sikeresen legyűrni, amelyek technológiai innovációval, versenyképességük javításával készülnek a szűkösebb esztendőkre. A hatékonyság növelésének fontos eszköze lehet az építőipari tevékenységek teljeskörű digitalizációja, amely a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az épületek fenntartásáig lehetőséget biztosít a folyamatok naprakész követésére, a szükséges módosítások, változtatások rugalmas elvégzésére, a hibajavítások felgyorsítására, amivel minden szereplő pénzt is időt takarít meg” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari és épületfenntartási szoftvert forgalmazó bécsi cég magyarországi képviselője.
