Új világ: a munkahelyükről is máshogy gondolkodnak az emberek

A járvány rengeteg változást hozott, mára a stabilitás vagy a közvetlen vezető személye került előtérbe a munkahely értékelésekor. Ráadásul a dolgozók háromnegyede soha nem akar visszatérni a járvány előtti hagyományos munkamódszerekhez.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A koronavírus olyan világválságot okozott, amelyben közvetlenül vagy áttételesen mindenki érintett.  Ebben a sorsközöségben előtérbe került az egymásra figyelés, a humánum, és ez a munkahelyeken különösen erősen érződik. A Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásában többek között arra kereste a választ, hogy milyen következményekkel járt a munkaerőpiacon az a sok változás, ami már az első hullámban is érintette a munkahelyeket, és milyen hatásai lehetnek ezeknek hosszú távon.

A gyors intézkedéseket és a korrekt tájékoztatást mindennél többre értékelik a kollégák

„Megváltozott a munkaidőm, megnőtt az elvégzendő munka mennyisége, módosították a feladatkörömet, otthonról dolgozom, mások a munkatársaim” – jellemzően ezeket a változásokat élték meg az emberek a munkahelyükön tavasszal. Nem volt egyszerű az alkalmazkodás az új helyzethez, ennek ellenére 100-ból több mint 60 dolgozó alapvetően elégedett volt a járvánnyal kapcsolatos munkahelyi intézkedésekkel. Főleg azt díjazták, ha a munkaadó minden tőle telhetőt megtett a munkahelyek megőrzéséért, a cég működőképességének fenntartásáért. Nagyra értékelték azt is, ha a vezetés gyorsan lépett és korrekt módon tájékoztatta a dolgozóit.

A vezető személye még a magasabb bérnél is fontosabb

A járvány változást hozott abban is, hogy a dolgozók mi alapján ítélik meg a munkahelyüket. Az emberek kétharmada számára továbbra is elsődleges, hogy bejelentett munkaviszonyt ajánljon a munkáltató. Az egy évvel korábban készült, hasonló felmérés eredményéhez képest azonban érezhetően előtérbe került a munkahely stabilitása és a közvetlen vezető személye. Az, hogy jól ki lehessen jönni a vezetővel még fontosabb szempont, mint az, hogy ugyanazért a munkáért magasabb fizetést kapjanak.

„Tavasszal, a hónapokig tartó otthoni munkavégzés alatt óhatatlanul beszűkült a világ, mindenki szinte csak a közvetlen kollégáival és vezetőjével tartotta a kapcsolatot. Ebben a szituációban különösen meghatározó volt, hogy a vezető hogyan viszonyul a más-más élethelyzetben lévő munkatársaihoz, hogyan közvetíti és alkalmazza a vállalat döntéseit. Nem véletlen tehát a közvetlen vezető szerepének felértékelődése – mondja Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humánerőforrás igazgatója.

„Nem is tudtam, hogy ilyen jó helyen dolgozom”

Az, hogy egy munkahelyen milyen járványügyi intézkedéseket vezettek be, befolyásolta a dolgozók véleményét a munkahelyükről. Csaknem minden harmadik ember mondta azt, hogy ebben az időszakban javult a cégéről kialakított képe, és csak fele ennyien jelezték, hogy romlott a megítélésük munkáltatójukról.  A legnagyobb pozitív változás a pénzügyi, az informatikai és egyéb üzleti szolgáltatások területén következett be. Ezekben a szektorokban a bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a dolgozók 44 százaléka tekint a korábbinál pozitívabban a munkahelyére.

Mindenki óvatosabb a munkahelyváltással

Százból 17-en tervezik jelenleg, hogy munkahelyet váltanak, 13-an már egy éven belül. Főleg a fiatal fővárosiak, valamint azok a dolgozók keresnek új állást, akik a járvány miatt a jelenlegi munkahelyükön valamilyen megterhelő, nyugtalanító változást tapasztaltak. Egy éve ez az arány még jóval magasabb volt, ami egyértelműen arra utal, hogy a koronavírus a munkaerőpiacon nagyobb óvatosságra készteti a munkavállalókat. A kutatás megerősítette, hogy a cégek járványügyi intézkedései jelentősen befolyásolták a dolgozók munkahelyváltási terveit. A megkérdezettek harmada számolt be arról, hogy még ha korábban fontolgatta is, most kevésbé szeretné otthagyni meglévő állását, és csak fele ennyien mondták ennek az ellenkezőjét.

„A válaszokból látszik az is, hogy az emberek értékelik a cégek erőfeszítéseit, amit az egészségük és a munkahelyük megőrzése érdekében tesznek. Most, a második hullám idején elsődlegesen fontos feladat a vállalatok számára, hogy olyan megoldásokat találjanak, amellyel megóvják a dolgozók egészségét és biztosítják a hatékony munkavégzést is. A home office nem minden munkakörben működik jól, ezért nagy odafigyeléssel, empátiával és rugalmassággal lehet csak a következő hónapok munkarendjét kialakítani” – összegezte Marton Klaudia.

Nem akarunk visszamenni a munkahelyünkre

Egy másik, a Kaspersky globális kutatása arra világított rá, hogy a dolgozók csaknem háromnegyede (74 százaléka) újragondolná a COVID-19 világjárvány kitörése előtti munkamódszereket. A szokásos üzletmenethez való visszatérés helyett a dolgozók immár világszerte a saját feltételeik szerint alakítják az üzleti világ jövőjét, legyen szó akár a szeretteikkel való több időtöltésről (47 százalék), pénzmegtakarításról (41 százalék) vagy távmunkáról (32 százalék).

A korábbi merev munkarutin béklyóit lerázva a dolgozók újraértelmezik a „szokásos” munkavégzés fogalmát egy agilisabb, kényelmesebb, humánusabb munkakultúra kialakítására törekedve. A jövőben ötből majdnem második dolgozó (39 százalék) szeretné elhagyni a 9-től 5-ig tartó munkarendet. Ez a szám a 25–34 évesek körében még ennél is nagyobb (44 százalék), ami növekvő tendenciára enged következtetni. Hasonlóan nagy számban (34 százalék) vannak azok is, akik örökre búcsút mondanának a fix irodai íróasztaloknak, és nagyjából harmaduk (32%) az ötnapos munkahéttől is szívesen megválna.

A kutatás arra is rávilágított, hogy az alkalmazottak csaknem egyharmada (32 százaléka) az új koronavírus hozadékaként jelentkező harmadik legnagyobb előnyként tekint a távmunkára. Az előnyök listáján egyébként az első helyen a családdal töltött idő (47 százalék), a második helyen pedig a pénzmegtakarítás (41 százalék) áll. Az előnyök túlnyomó része a munkán kívüli személyes gyarapodást szolgáló új lehetőségekkel kapcsolatos, amiből az látszik, hogy a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly kialakítása egyre fontosabb szerepet kap.

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo