Túl sokba kerül a késés

Minden harmadik európai kis- és középvállalkozás fennmaradását a késedelmes fizetések fenyegetik – derül ki az Intrum Justitia adataiból. A felmérés azt mutatja, hogy a kkv-kat Európa-szerte korlátok közé szorítja a nagyvállalatok likviditáskezelése; összesen 7,7 millió európai cég meggyőződése, hogy több alkalmazottat tudna felvenni, ha számláit gyorsabban kiegyenlítenék, illetve a többség szerint a késve fizetések szándékosak.

Kép: Pixabay

A késedelmes fizetések, csakúgy, mint a hosszú fizetési határidők Európa-szerte gondot okoznak a vállalkozásoknak – derült ki az Intrum Justitia nemzetközi pénzügyi szolgáltató cég felméréséből. A felmérésből jól látszik, hogy minden harmadik kkv, valamint minden negyedik nagyvállalat több munkavállalót tudna felvenni, ha számláit gyorsabban kiegyenlítenék, vagyis a nagyobb fizetési fegyelemben jelentős munkahelyteremtő potenciál rejlik. A kutatásból az is kiderül, hogy valójában 7,7 millió európai társaság tudna több embert alkalmazni, ha rövidebb időn belül megkapná kintlévőségeit. (A cégek legnagyobb gondja a kintlévőségek kezelése!)

„Egyértelműen a piac hibája - amely több millió európai munkalehetőségébe kerül -, hogy a nagyvállalatok szándékosan arra kényszerítik a kis- és középvállalkozásokat, hogy a cash-flowjukat finanszírozzák. Ötből két kkv nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetések akadályozzák a társaság növekedését. Az a tény, hogy a nagyvállalatok a náluk jóval kisebb beszállítóikat használják a saját likviditáskezelési folyamataik finanszírozására, nem csak helytelen, de a társadalomban is egyensúlyvesztést okoz” – emelte ki Mikael Ericson, az Intrum Justitia vezérigazgatója.

A kkv-k 45 százaléka hosszabb fizetési határidőt is elfogad, mint ami számára megfelelő lenne, 35 százalékuk pedig azt állítja, hogy az erre vonatkozó kérés nagy multinacionális vállalatoktól származik. Közel kétharmaduk (63%) véli úgy, hogy „a szándékos késedelmes fizetések” a határidőn túli fizetések fő okai, és úgy gondolják, hogy ez a probléma megfelelő irányelvek kialakításával nagyrészt megoldható lenne.

A gazdaság alapjait fenyegetik az adósok
A vállalkozások árbevételének átlagosan több mint 23 százaléka kintlevőség, tehát olyan kiszámlázott tétel, ami adott pillanatban nincs kifizetve. Mivel a cégek nyeresége árbevételüknek csupán átlagosan 2 százaléka, így nem lehet kérdés, hogy a kintlévőségek kezelése elsődleges fontosságú
Nem védekeznek

A kései fizetések és a hosszú fizetési határidők a különböző méretű vállalkozásoknak egyaránt gondot okoznak, azonban a kkv-k különösen sérülékenyek. 28 százalékuk állításuk szerint nem alkalmaz bankgaranciát, hitelbiztosítást, hitelképesség-ellenőrzést, előlegfizetést, adósságbehajtást vagy faktorálást a behajthatatlan adósságok elleni védelemként. Ugyanez az adat a nagyvállalatok esetében csupán 9 százalék.

Magyarországon a megkérdezett vállalkozások közül ötből három (61%) nyilatkozott úgy, hogy kényszerültek már a tervezettnél hosszabb fizetési határidő elfogadására, míg Európában a válaszadók közel fele (46%) vélekedett hasonlóképp. A magyar cégek közül majdnem minden ötödik (18%) úgy látja, hogy a késve fizetők száma csökkenni fog a következő 12 hónap során, míg Európában ez a szám 11%. A hazai társaságok csupán 3%-a prognosztizálja, hogy az adósok száma emelkedik majd a jövőben. Mindemellett még mindig kevés vállalkozás él a kintlévőség kezelés lehetőségével, a felmérésben résztvevők csupán 12%-a adja át kintlévőségeit követeléskezelőnek, míg Európában szinte minden második cég (49%) megteszi ezt.

Nem csak a tartozásokat lehet kezelni faktoringgal
Megelőzhetők a vállalatközi kereskedelemre jellemző halasztott fizetésből adódó likviditási problémák, mérsékelhető a csődkockázat, megállítható a nemfizetési/tartozási láncok kialakulása, illetve folyamatosan biztosítható a vállalat növekedéséhez szükséges működő tőke.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo