Tudatlanság hátráltatja a munkahelyi képzést

Sok vállalat nem ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit: a mikrovállalkozások egynegyede nem, 31 százaléka pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről - derül ki a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány, a szakképzési hozzájárulás felhasználását vizsgáló friss kutatásából.

A most zárult kutatás során több mint kétszáz magyarországi vállalatot kérdeztek meg arról, hogy tavaly mennyire használták ki a szakképzési hozzájárulást. A megkérdezettek egyik fele többségében magyar, másik fele többségében külföldi magántulajdonban lévő cég. A 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak 64, a 10-50 alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásoknak pedig 51 százaléka használ saját forrásokat a dolgozók képzésének finanszírozására, és csak a mikrók 24, illetve a kisvállalkozások 43 százaléka finanszírozza a szakképzési hozzájárulásból a képzést.

Nagyobb vállalkozásoknál azonban a munkatársak képzésének finanszírozására a saját forrással összemérhetően magas, sőt enyhén magasabb arányban használt finanszírozási forrásként jelenik meg a szakképzési hozzájárulás. A középvállalkozások 52, a nagyvállalkozások 47 százaléka fizeti a szakképzési hozzájárulásból a képzést, és 43, illetve a nagyok 46 százaléka használ saját forrást. Érdekesség, hogy minden méretkategóriában meglehetősen kevés, 4-7 százaléka jelezte, hogy főként európai uniós forrásból fedezné a képzés költségeit.

A szakképzési hozzájárulás
A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük 1,5 százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg 60, illetve 33 százaléka erejéig a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalat munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat vagy támogathat egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt, vagy gyakorlati szakképzést biztosíthat. A vállalkozás ezenkívül a teljes összeget is befizetheti az alapba.

Sokan a lehetőséget sem ismerik

Az alapítvány felméréséből az is kiderül, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások 8 százalékkal nagyobb arányban fordítják saját dolgozó képzésére a szakképzési hozzájárulást mint magyar társaik. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások 32 százaléka egyáltalán nem használja fel a szakképzési hozzájárulást, vagyis befizeti a szakképzési alapba, 27 százalékuk fejlesztési támogatást nyújt belőle, 22 százalék létesít gyakorlati képzőhelyet, és csak alig egyötödük - 18 százalék - képzi belőle tovább saját dolgozóit. Utóbbi arány a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál 26 százalék. A külföldi cégek hasonló - 30 százalékos - arányban fizetik be a hozzájárulást a szakképzési alapba.

A felmérés rámutat, hogy sok vállalat egyszerűen nem is ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit. A mikrovállalkozások egynegyede nem, 31 százaléka pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már részletesen ismerik a felhasználás lehetőségeit: 67, illetve a nagyok 88 százaléka nyilatkozott így. (A saját munkavállalók szervezett képzésére fordított összeggel - a mikro- és kisvállalkozások esetén 60 százalékkal, míg a többi cégnél 33 százalékkal - csökkenthető a szakképzési hozzájárulás.)

Véleményvezér

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.
Fülön csapták Orbán Viktor barátját

Fülön csapták Orbán Viktor barátját 

Az ellenzék ezúttal ártatlan.
Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában

Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában 

Az ukránok állnak győzelemre, legalábbis Európában.
Amerika ellen konspiráló kommunista diktátorokkal menetelt együtt a magyar külügyminiszter

Amerika ellen konspiráló kommunista diktátorokkal menetelt együtt a magyar külügyminiszter 

1956 népének külügyminisztere együtt ünnepelt egy volt KGB ügynökkel.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo