Tudatlanság hátráltatja a munkahelyi képzést

Sok vállalat nem ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit: a mikrovállalkozások egynegyede nem, 31 százaléka pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről - derül ki a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány, a szakképzési hozzájárulás felhasználását vizsgáló friss kutatásából.

A most zárult kutatás során több mint kétszáz magyarországi vállalatot kérdeztek meg arról, hogy tavaly mennyire használták ki a szakképzési hozzájárulást. A megkérdezettek egyik fele többségében magyar, másik fele többségében külföldi magántulajdonban lévő cég. A 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak 64, a 10-50 alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásoknak pedig 51 százaléka használ saját forrásokat a dolgozók képzésének finanszírozására, és csak a mikrók 24, illetve a kisvállalkozások 43 százaléka finanszírozza a szakképzési hozzájárulásból a képzést.

Nagyobb vállalkozásoknál azonban a munkatársak képzésének finanszírozására a saját forrással összemérhetően magas, sőt enyhén magasabb arányban használt finanszírozási forrásként jelenik meg a szakképzési hozzájárulás. A középvállalkozások 52, a nagyvállalkozások 47 százaléka fizeti a szakképzési hozzájárulásból a képzést, és 43, illetve a nagyok 46 százaléka használ saját forrást. Érdekesség, hogy minden méretkategóriában meglehetősen kevés, 4-7 százaléka jelezte, hogy főként európai uniós forrásból fedezné a képzés költségeit.

A szakképzési hozzájárulás
A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük 1,5 százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg 60, illetve 33 százaléka erejéig a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalat munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat vagy támogathat egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt, vagy gyakorlati szakképzést biztosíthat. A vállalkozás ezenkívül a teljes összeget is befizetheti az alapba.

Sokan a lehetőséget sem ismerik

Az alapítvány felméréséből az is kiderül, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások 8 százalékkal nagyobb arányban fordítják saját dolgozó képzésére a szakképzési hozzájárulást mint magyar társaik. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások 32 százaléka egyáltalán nem használja fel a szakképzési hozzájárulást, vagyis befizeti a szakképzési alapba, 27 százalékuk fejlesztési támogatást nyújt belőle, 22 százalék létesít gyakorlati képzőhelyet, és csak alig egyötödük - 18 százalék - képzi belőle tovább saját dolgozóit. Utóbbi arány a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál 26 százalék. A külföldi cégek hasonló - 30 százalékos - arányban fizetik be a hozzájárulást a szakképzési alapba.

A felmérés rámutat, hogy sok vállalat egyszerűen nem is ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit. A mikrovállalkozások egynegyede nem, 31 százaléka pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már részletesen ismerik a felhasználás lehetőségeit: 67, illetve a nagyok 88 százaléka nyilatkozott így. (A saját munkavállalók szervezett képzésére fordított összeggel - a mikro- és kisvállalkozások esetén 60 százalékkal, míg a többi cégnél 33 százalékkal - csökkenthető a szakképzési hozzájárulás.)

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo