Ismét rekordot döntött a felszámolások száma Magyarországon, miután szeptemberben 1914 céggel szemben indították meg az eljárást a cégbíróságok. „A nagy szám természetesen részben annak tudható be, hogy a cégbíróságok feldolgozták az augusztusi szabadságolások alatt felhalmozódott ügyhátralékot, ám látni kell, hogy az idén szeptemberben indított eljárások száma 35 százalékkal magasabb, mint a tavaly szeptemberi, vagyis csupán a bíróságok munkarendjével nem lehet megmagyarázni a katasztrofális helyzetet" - mondja Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója. Szerinte a jelenség mögött a kkv-szektor likviditási pozíciójának további romlása áll, amit alátámaszt az is, hogy a legutolsó negyedévben gyorsuló ütemben nőtt a felszámolásra jutó cégek száma. Az első három negyedévben összesen 13 404 cég jutott erre a sorsra, ez 21 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában volt. Félévkor még csak 15 százalékos volt a növekedés.
A megelőző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt azoknak a cégeknek a száma is, amelyeket saját tulajdonosaik ítéltek bezárásra. A szeptemberben indított 1133 végelszámolás 33 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket, míg az első három negyedévben bezárt 10 856 cég 11 százalékkal több, mint 2009 első kilenc hónapjában. Szeptember ezen a téren is kiugró adatot hozott, és itt is megfigyelhető a gyorsuló növekedés, hiszen míg félévkor 8,5 százalékos volt a növekedés, addig a tempó a harmadik negyedév végére 11,6 százalékra kúszott fel. „Ez nem feltétlenül rossz jelenség ennyi felszámolás mellett. A baj sokkal inkább az, hogy a végelszámolások 20 százaléka végül felszámolási eljárásba fordul át" - mondja Csorbai.
Szeptemberben kiemelkedően sok, 4127 céget alapítottak, s ez sem magyarázható pusztán a bírósági munka felgyorsulásával. Az új cégek száma ugyanis augusztusban is viszonylag gyorsan nőtt, az előző év azonos időszakához viszonyított növekedés viszont már meghaladja az 50 százalékot. „Azt hiszem, ez igen komoly probléma. Gazdaságilag ugyanis nem reális, hogy a jelenlegi pesszimista hangulatban ilyen sokan gondolják úgy, hogy pont most érdemes vállalkozásba fogniuk" - véli Csorbai Hajnalka. Az igazgató szerint az ilyen típusú megugrás mögött jellemzően három ok állhat: a munkanélküliség elől elkeseredettségükben vállalkozásba menekülők, a magánszemélyek vagy családok „adóoptimalizálása", valamint az üzletszerűen adósságokat hátrahagyó vállalkozók újbóli próbálkozásai. „Jó lenne bízni abban, hogy az adózást érintő jogszabályváltozások legalább a kényszervállalkozók egy részét visszasegítik a munkavállalói létformába" - teszi hozzá némi optimizmussal az Opten igazgatója.
