„Hazánk új külpolitikai stratégiájában a Nyugat-Balkán kiemelt figyelemben részesül” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a macedón kormányfővel, Nikola Gruevskivel együtt tegnap délután megnyitotta az üzleti fórumot. A magyar miniszterelnök jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a februári Magyar–Macedón Gazdasági Vegyes Bizottsági (GVB) ülést követő májusi társelnöki találkozón a két ország között egy 6 pontból álló megállapodás született, amelyből négyet már teljesítettek. Orbán Viktor szerint nagy sikernek számít, hogy az energetika, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a turizmus területén már szoros együttműködés alakult ki.
A magyar kormányfő üdvözölte azt is, hogy idén már második alkalommal rendeztek Magyar–Macedón Gazdasági Vegyes Bizottsági ülést az üzleti fórumot megelőző napon. A két ország egyre erősödő kapcsolatában az is fontos lépés volt, hogy a 2013. május 28-án a Szkopjéban lezajlott társelnöki találkozón együttműködési megállapodást írt alá a HITA és az Invest Macedonia. Ennek a memorandumnak is köszönhető, hogy ezúttal harminckét magyar üzletember látogatott az országba, hogy ott várhatóan hosszú távú gazdasági kapcsolatokat alakítson ki.
A fórumon előadást tartott Bilek Péter, a HITA elnökhelyettese, aki a két ország közötti kereskedelmi és befektetési lehetőségeket mutatta be a jelenlévő magyar és macedón vállalatoknak. Az elnökhelyettes elmondta: - „Magyarország és Macedónia között elsősorban az élelmiszeripar, az energetika, a környezetvédelem és vízgazdálkodás, az építőipar és a turizmus területén várhatóak további együttműködések. Nem véletlen, hogy az országba látogató 22 magyar cég képviselője is főként ezekből az ágazatokból érkezett a mai üzleti fórumra.”
Az EU-28-on kívüli európai országok közt Macedónia a 9. legfontosabb exportpartnerünk, a Balkán-régió államaiban (Horvátországot nem számítva) pedig csupán Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában értékesítettünk több terméket. 2012-ben kivitelünk 119,1 millió euró értékű volt, ami éves szinten 13,1%-os növekedést jelent. A nyugat-balkáni országban már több mint 10 éve működnek magyar vállalatok. A legjelentősebb magyar működőtőke-beruházások a telekommunikáció, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a gépipari ágazatokhoz kapcsolódnak. A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint a magyar működőtőke-állomány 2012 végén 328 millió eurót tett ki, hazánk a befektetői rangsorban az ötödik helyen áll Macedóniában.
Az utóbbi időszakban számos megállapodás született a HITA és a nyugat-balkáni országok befektetésösztönzési ügynökségei között. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal és az Albán Befektetésösztönzési Ügynökség (AIDA) Budapesten írt alá együttműködési megállapodást 2013. április 11-én. A HITA és a Bosznia-Hercegovinai Befektetésösztönzési Ügynökség (FIPA) között 2013. május 24-én Szarajevóban született szándéknyilatkozat, hogy a két szervezet támogatja egymás tevékenységét. A Montenegrói Befektetésösztönzési Ügynökség (MIPA) és a HITA között pedig 2013. június 26-án Podgoricában írtak alá memorandumot a szervezetek.
