Adatbázisuk szerint a hosszú lejáratú banki hitelek törlesztési moratóriuma több mint 33 ezer vállalkozást érint, de mivel a moratórium a rövidlejáratú banki hitelekre is kiterjed, ezért ez a szám ennek akár többszöröse is lehet. Ezért is nehéz ebben a körben megmondani, hogy pontosan mennyi foglalkoztatottat érint közvetlenül vagy közvetve a rendelkezés. A hosszúlejáratú hitelekkel rendelkező vállalatok több mint 1.250.000 főt foglalkoztatnak.
A hosszúlejáratú kötelezettségeken belül országos átlagban a hitelek aránya 16,3 százalék. Ez az arány, néhány ágazatban jelentősen magasabb: így a mezőgazdaság (69,5 százalék), a kereskedelem és gépjárműjavítás (53 százalék), a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (43,1 százalék) valamint a feldolgozóipar (39,9 százalék) területén a moratórium hatása erőteljesebben jelentkezik majd.
Sok lesz a dolga a kormánynak a gazdaság megmentésével, sok intézkedésre lesz szükség a károk csökkentéséhez. A feldolgozóipar is nagy kihívás előtt áll – részben a rendelkezésre álló szűk készletek miatt, – hiszen a banki hitelállomány 20 százaléka ebben a körben kerül felhasználásra és e kör banki hitelállományának 76 százaléka devizahitel. Valószínűleg további intézkedések várhatóak ezen a területen, hiszen foglalkoztatotti létszámát tekintve ez az ágazat meghaladja a 700 ezer főt.
A járvány időbeli lefutása és a hozzá kapcsolódó kormányzati lépések alapvetően befolyásolják a cégek csőd-kockázati indexét. A fizetőképesség ellenőrzése felértékelődött, hiszen ennek hiányában másodlagos gazdasági hatásként akár a pénzügyileg stabil cégeket is nehéz helyzetbe sodorhatják a nemfizető ügyfelek. Törekedni kell arra, hogy megelőzzük a tartozás láncok kialakulását, hiszen ez a teljes hazai gazdaságot veszélyeztetné. Már az első komoly kormányzati intézkedések után alig egy héttel több, mint 30 ezer cég kockázati besorolása és a javasolt hitelkeretmaximuma változott negatív irányban – derül ki az Opten céginformációs cég adataiból.