Amennyiben a vállalkozó az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez/végzett állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani.
A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozásnak írásban kell rögzítenie a későbbi ellenőrzések végett. „Fontos, hogy a megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni , amelyik a székhely vagy bármelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne”– hívta a fel a figyelmet Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozás adóalapjának összegével. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedes jegy pontossággal kell elvégezni. A hipa esetén a helyzetet bonyolítja, hogy idén már új szabályok szerint kell bevallani, erről részleteket itt olvashat!
Az adóalap megosztás szabályait a törvény megfelelően előírja:
amennyiben az adóalap a tárgyévet megelőző évben 100 millió forint alatt volt, vagy a személyi jellegű ráfordítással arányos (1. módszer) vagy az eszközérték arányos megosztási módszer (2. módszer) közül kell választani;
amennyiben a tárgyévet megelőző évben az adóalap a 100 millió forintot meghaladta a két előbb említett módszer kombinációját kell alkalmazni.
A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere esetén a székhely és a telephelyek szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a számvitelről szóló törvény szerint azok a minősített költségek tekinthetőek, amelyek a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülnek. Előírás hogy az ügyvezető(k) után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 százalékát a székhely szerinti településhez kell kimutatni.
A székhellyel kapcsolatosan felmerül egy fontos további szabály, amennyiben a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletre feljogosított magánszemély ügyvezető után, amennyiben az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.
Az adóalap megosztásáról részletesebben itt olvashat!
