A céges öltözködési kódexben meghatározhatják a „civil” ruhák jellegét: irodákban, (nagy) könyvelő, tanácsadó cégek, ügyvédi irodák, egyes bankok, munkatársai számára születnek ilyen előírások. Ugyanakkor a cégre jellemző formaruha viselését is előírhatja az öltözködési szabályzat, például légitársaságok, fuvarozó vállalatok, luxusbutikok munkatársai számára, de egy étterem arculatához is hozzájárulhat a személyzet kreatív összeöltözése.
Érdemes egy pillanatra megállni és logikusan végiggondolni ezért, milyen hasznokat is hajthat egy okosan kitalált dress code?
1.) A munkatársak egységes – egymással harmonizáló - megjelenése a vállalatról kifelé egységes arculatot mutat.
Az egységes megjelenés pedig mindig valamilyen rendezettségre utal, a rendezettség megbízhatóságot sugall, ami bizalmat kelt. Ugyanakkor a munkatárs öltözéke is a céges arculat része: hozzátartozik a vevők, ügyfelek számára a „vásárlási élményhez”. Mindemellett az uniformis remek reklámeszköz is: ahányszor meglátják az egyenruhás munkatársat – máris a cégre asszociálnak. (Ugyanakkor egy felmérés szerint a ruházati előírások betartása kifejezetten előnyösen hat a csapatszellemre, a produktivitásra és kellemesebb légkört is biztosít.)
2.) A jól megválasztott öltözék a cég által képviselni akart értékeket is közvetítheti.
A Cilnique fehér köpenyei: a tisztaság, a tudomány, a szakértelem; a Hawaiian Airlines hawaii ingei: a nyaralás, a felszabadultság, a könnyedség érzését sugallják, de egy pékségnél, kávézónál, kisboltban az otthonosság, a családiasság hangulatát idézheti akár egy „nagymamakötény” is. Mivel a vevők az értékrendjük mentén, érzelmeik által meghatározott döntéseket hoznak, ezért egy az értékrendet kifejező megjelenés jótékony irányba befolyásolhatja vásárlási döntéseiket is.
Az ügyféllel való azonosulás vagy a hozzá való igazodás fontos szempont.
Bármilyen területen is működik a vállalkozásunk jó, ha öltözékünk megbízhatóságot és sikerességet sugall, de egy pillanatig se érezze partnerünk, hogy hozzánk képest túl szerény a megjelenése vagy azt, hogy versengeni akarunk vele.
Ha ugyanis megszegjük ezt az elvet, kellemetlenül érzi majd magát és olyasvalaki szolgáltatását veszi igénybe, ahol ezt a feszélyezettséget nem érzi.
(Ezért is kockázatos döntés a státusszimbólumok felsorakoztatása, a túl nagy óra, a feltűnő logó(k), a hivalkodó mandzsettagomb, nőknél a feltűnő, illetve sok ékszer viselése.)
4.) Az öltözék hatással van a viselkedésre is.
Nemcsak a többiekére, hanem annak a viselkedésére is, aki az adott öltözéket viseli. Öltözékünk megváltoztatja a hozzáállásukat, a fellépésünket, a gondolkodásmódunkat is. Jól példázza ezt egy - Joe Navarro, az FBI viselkedéselemzője által ismertetett - FBI kísérlet. Ugyanazt a túszejtési problémát két ugyanolyan képzettséggel rendelkező csapat merőben másképpen akarta megoldani, noha a különbség mindössze a két csapat ruházatában volt. Az egyik csapat öltönyben, a másik kommandós öltözetben látott neki a terv kidolgozásának. Az egyikük tárgyalni akart, a másik rajtaütést. Nem nehéz kitalálni melyik terv, melyik csapat fejében fogalmazódott meg. A példából is levonható a következtetés: könnyebb a munkatárs attitűdjét befolyásolni, a szolgáltatás színvonalát garantálni, a cég által képviselt értékeket az ügyfelek felé közvetíteni, ha a munkatárs a megfelelő öltözéket viseli.
Joggal mondható ugyanakkor: nem minden cégnél jó ötlet a dress code. Ez így igaz.
Vannak olyan területek, ahol az a dress code, hogy nincs dress code. Steve Jobs tapasztalatból tudta, hiszen munkatársai nem támogatták a „formaruha” ötletét. S az élet iróniája: ez az alapja a híres garbó-farmer összeállításnak, amely ma már ikonikus megjelenésnek számít. Látható hát, az öltözködési kódex egy eszköz, amely adott esetben egy nagyon hasznos eszköz – lehet. Ugyanakkor attól, hogy van egy kalapácsunk, még nem jelenti azt, hogy minden szög…
dr. Erdős Zsuzsanna etikett-tanácsadó és coach www.erdosetikett.hu
