Távolról kell azonosítania minket a bankoknak

Az MNB új rendelete szerint személyes ügyintézés helyett például számítógép, okostelefon kamerája és mikrofonja révén − távolról is azonosíthatja magát egy ügyfél pénzügyi intézményénél. Emellett számos esetben – kiemelve a jelentős készpénzes tranzakciókat – szigorodnak az ügyfél-átvilágítás és az ehhez kapcsolódó monitoringtevékenység szabályai.

2017. július 20.

Piac&Profit

Az Európai Unió „negyedik pénzmosás elleni irányelve” és a hazai jogalkotói, felügyelői elvárások nyomán 2017. június 26-tól – a gazdaság uniós szintű „kifehérítése” érdekében – módosultak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (új Pmt.), valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló (új Kit.) törvények. Az új Pmt. és az új Kit. felhatalmazásainak eleget téve megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegybanki rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére – valamennyi pénzügyi intézményre, a bizalmi vagyonkezelőkre és azok ügyfeleire vonatkozó – részletszabályairól. A rendelet előírásai a mai naptól hatályosak.

Nem kell személyesen bemenni

Az új Pmt. lehetőséget ad arra, hogy az intézmények az ügyfeleket online módon, személyes megjelenés nélkül is azonosíthassák, amelyhez kapcsolódóan az MNB rendelete meghatározza a technikai, informatikai, biztonsági, személyi, belső szabályozási és képzési feltételeket a kötelező ügyfél-átvilágítás vonatkozásában.

A személyes megjelenés nélkül történő ügyfél-átvilágítás csak olyan elektronikus hírközlő rendszer − például otthoni számítógép vagy okostelefon kamerája és mikrofonja − segítségével történhet meg, amely valós időben (online) képes kép- és hangfelvételt készíteni az ügyfélről és annak személyi azonosító okmányáról, a felvételek visszakereshetők, valamint ellenőrizhető módon tárolhatók (ezekre és a pénzügyi intézmények kezelőinek személyére szigorú biztonsági, adatvédelmi szabályok vonatkoznak).

Bankból jöhet a digitális

A magyarok 76 százalékát érdeklik azok az új, digitális megoldások, melyek megkönnyítik és biztonságosabbá teszik a pénzügyi műveleteket. Minden ötödik válaszadó kíváncsi ezekre, de nem ismeri az új lehetőségeket, és azok biztonsági előírásait.

Az online ügyfél-átvilágítás során a pénzügyi intézmény ügyintézőjének azonosítani kell majd az ügyfél arcképét az általa bemutatott kártyaformátumú személyi igazolványon vagy jogosítványon, és azt össze kell vetnie az általa hozzáférhető, kezelhető nyilvántartással. A pénzügyi intézmény az azonosítás során e-mailen vagy sms-ben azonosító kódot küld az ügyfélnek, akinek azt az ügyfél-átvilágítás befejezéséig elektronikusan vissza kell juttatnia számára.

Alvó számlákra is jobban ügyelnek

A távoli ügyfélkapcsolat az ügyfelek esetleges ismételt ügyfél-átvilágításakor is hasznos lehet. Az új Pmt. szerint például 2019. június 26-ig a pénzügyi intézménynek valamennyi olyan szerződéses ügyfelét újból azonosítania kell, akik személyi okmányának másolatával a bank, biztosító stb. nem rendelkezik, illetve (vállalati ügyfeleknél) amelyek esetében a tényleges tulajdonosok befolyásának mértéke, tulajdonlásuk jellege jelenleg nem állapítható meg.

Ideje komolyan venni a banki kibertámadásokat

A Kaspersky Lab legújabb jelentése a kiberfenyegetésekről rávilágít a pénzügyi szektort megbénító online banki szolgáltatásokat érintő incidensekre, amely szerint átlagosan kb. 4,8 milliárd Ft-os (1.754.000$) veszteséggel kell szembesülniük a bankoknak. Ez az összeg majdnem a duplája egy malware okozta szolgáltatás-kiesés kárainak, amelynek átlagos kárértéke kb. 2,3 milliárd Ft (825.000$).

A jogszabály szerint az olyan pénzügyi szerződéseknél – tipikusan például a banki „alvó számláknál” – is kötelező az ügyféllel történő újbóli kapcsolatfelvétel (és addig az ügyfél nem is kezdeményezhet újból tranzakciókat), amelyek terhére az ügyfél legalább 2 éve nem adott megbízásokat, vagy nem történt művelet azokon.

Az MNB rendelet szerint a jövőben a pénzügyi intézmény kijelölt vezetőjének közvetlen döntése alapján köthető szerződés vagy hagyható jóvá ügylet egyes, pénzmosás szempontjából nagyobb kockázatú ügyfelekkel. E körbe sorolhatók például a havi 50 millió forintnál nagyobb készpénzforgalmat jelző vagy egyszeri tranzakcióként ennyit készpénzben befizetni akaró ügyfelek.

Megerősített pénzmosási ügyfél-átvilágításra számíthatnak többek között az új Pmt. szerint kiemelt közszereplőnek minősülő, valamint azon ügyfelek, amelyek átvilágítására 10 millió forint feletti pénzváltás miatt került sor. A fenti esetekben a megerősített eljárás alá eső ügyfelek esetében a 10 millió forint feletti készpénzbefizetés, vagy pénzváltás esetén a szolgáltatók – egyebek mellett – kötelesek lesznek beszerezni a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információkat is.

Fiókhálózat helyett behálózva

A válságot követő években a költségszempontok szinte valamennyi cégnél a figyelem középpontjába kerültek. Az online bankolás kényelmes, időtakarékos, és egyértelműen alacsonyabbak a hozzá tartozó számlavezetési díjak, a tranzakciós és egyéb költségek. A hazai vállalkozások több mint 60 százaléka használja is az elektronikus banki szolgáltatásokat, de - értelemszerűen - közel negyven százalékuk nem él az e-bank kínálta lehetőségekkel.

Véleményvezér