A kétnapos rendezvény célja a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása, a befektetések ösztönzése és a kereskedelemfejlesztés elősegítése volt – mondta el Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. Kelet-Közép-Európában hasonló méretű arab befektetőkkel való csúcstalálkozóra még nem volt példa. A fő témakörök - bank és pénzügyek, a zöld energiák és megújuló energiaforrások, a turizmus, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az élettudományok és az informatikai ágazat- köré szerveződő tanácskozáson közel 90 magyar projektet ismerhettek meg az arab befektetők, melyek együttesen 1,97 milliárd eurót vonzhatnak Magyarországra. A Fórum során több mint 150 kétoldalú, üzleti tárgyalást folytattak a konferencia arab és magyar részvevői.
Orbán Viktor miniszterelnök megnyitóbeszédében lehangzottakról itt olvashat részletesen!
Az esemény első napjáról további részleteket itt olvashat!
A HITA elnöke, Dobos Erzsébet hangsúlyozta, hogy a Hivatal üzleti partner mind az üzletfejlesztés, mind a befektetésösztönzés területén, illetve többféle és mélységében sokrétű szolgáltatással áll a külföldi és hazai cégek szolgálatában. Kiemelte, hogy a Magyarországon befektetők elsősorban azért választják hazánkat, mert az emberek magasan kvalifikáltak, nagy teherbírásúak, rugalmasak és jó innovációs lehetőségek vannak, pl. a technológia transzfer területén.
Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy Magyarország Külügyminisztériuma nyitott együttműködési megállapodások aláírására az arab országok képviselőivel, egyfajta keretet biztosítva a konkrét üzleti együttműködéseknek.
Dr. Abdulrahman A. Al-Turwaijri, a szaúdi delegáció vezetője kiemelte, hogy Magyarország ígéretes célország az arab üzletemberek számára, és ahogyan azt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is elmondta megnyitó előadásában, rengeteg potenciál vár még kiaknázásra a két ország üzleti kapcsolatai terén. Hozzátette, hogy a szaúdi kormány kiemelten támogatja a privát szektor üzleti törekvéseit.
Dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a magyar-arab gazdasági kapcsolatokról nyújtott tüzetes áttekintést, kiemelve a HITA-n kívül további segítséget nyújtó MEHIB és EXIM bankot. Megítélése szerint a bizalom, a megfelelő üzletfél megtalálása, illetve a lehetőségek pontos feltérképezése a kulcspont.
Pénzügyi és banki együttműködés
A pénzügyi és a banki együttműködésről szóló panelbeszélgetésben alapvetően a banki kapcsolatok fontosságára tértek ki az előadók, valamint arra, hogyan tudják a bankok a vállalatok munkáját segíteni. A legfontosabb teendő, hogy konkrét üzleti lehetőségeket azonosítsanak be a vállalatok. Arab részről példaként hangzott el a magyar feldolgozóiparba és a turizmusba való bekapcsolódási lehetőség. Az Eximbank részéről aláhúzták, hogy az általuk kínált konstrukciók között belföldi és külföldi befektetési és exportfinanszírozási termékek is megtalálhatók, és képesek akár a külföldi importőrnek is finanszírozást biztosítani.
Zöld iparágak és megújuló energiák
A megbeszélés a megújuló energia szektoron felül átfogóan érintette az energetikát és az energiabiztonságot. Bakács István, az Energiagazdálkodási Tudományos Intézet elnöke felvezetőjében hangsúlyozta, hogy az energetika egy befektetés-érzékeny ágazat, amelyet alapvetően az energiaellátás biztonsága és a klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelem határoz meg. A fenntartható, tiszta, gazdaságos energia biztosítása igénye terén egy csónakban evezünk az arab országokkal. A magyar energiapolitikában a megújuló energiaforrások közül elsősorban a biomassza és geotermikus energiaforrások hasznosítása terjedt el adottságainknak köszönhetően. Ugyanakkor egyre nagyobb arányban aknázzuk ki a napenergiában rejlő lehetőségeket, ez utóbbi téren tapasztalatcsere, együttműködés alakítható ki arab országokkal. Egyes energiaforrásokban szegényebb arab országok, mint például Jemen a zöld mezőgazdaság elterjedését segítő technológiák, a vízgazdálkodási, víztisztítási tapasztalat és tudás átvételében érdekeltek. Erre Mohammed Abdo Saeed, a Jemeni Kamarák Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet. A nemzetközi együttműködés alapvetően az energetikai infrastruktúrák közös fejlesztése és optimalizálása révén valósulhat meg, közös kutatási és oktatási együttműködés elindításában érdekeltek a felek.
Turizmus
A Fórum turizmus szekciójában a magyar felet Dr. Fürjes Balázs kormánybiztos és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese, az arab felet Saeb Nahas a szíriai Nahas Enterprises Group ügyvezetője és Rajab Elloumi a tunéziai Afrikai Kereskedelemfejlesztési Társaság társalapítója képviselte. A turizmus a világgazdaság 5%-át adja, ezért természetes, hogy mind az arab világ, mind az EU országok részére bevételi és foglalkoztatási szempontból egyaránt kiemelten fontos területet jelent. Az arab országok az Arab Tavasz miatt szenvedtek el komoly visszaesést a turizmus területén (5 millió turistát veszített a térség), Magyarországnak viszont a kihasználatlan szállodai kapacitások okoznak problémát. A közel-keleti országok természetes szomszédként tekintenek az Európai Unió országaira, az együttműködésben, közös stratégiában látják a megoldást a turizmussal nagymértékben összefüggő gazdasági nehézségek orvoslására. A magyar fél a kedvező szállodai beruházási lehetőségek mellett Budapestet, termálvizeket, divatot, minőségi szolgáltatásokat, vadászatot, konferenciaturizmust; az arab partnerek a több mint 2000 éves történelmi örökséget, a napsütést, a tengertől a sivatagig terjedő változatos környezetet emelte ki vonzerőként. Jelen konferenciát a felek jó kezdetnek tartották, a továbblépést a marketing erőfeszítések fokozásában, közös kulturális programokban, képzési együttműködésekben látják.
Mezőgazdaság és élelmiszeripar
Vrej Sabounjian libanoni ipari miniszter elmondta, hogy az élelmiszer ágazat Libanon számára is kiemelt jelentőségű, régi hagyományokra visszatekintő szektor. Országában nem csak az élelmiszer feldolgozás jelentős, de a szolgáltatások, a tudományos élet és a logisztikai háttér is erősíti az ágazatot. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket kínál a baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztés, az erdőgazdálkodás (elsivatagosodás elleni technológiák), a víztechnológiák és az ezekhez kapcsolódó szakképzési és tudományos területén.
Dr. Haitham Al-Jaffan, az 1976-ban alapított és 7500 tagot számláló Arab Élelmiszeripari Egyesülés elnöke hangsúlyozta, hogy az ágazat a világgazdasági válság idején is növekedett (világszinten 5,1 % növekedés). Az előrejelzések szerint 2020-ra az arab országok importja eléri a 60 Mrd USD-t. Jelentős keresletnövekedés várható, ami áremelkedést is fog eredményezni. Az elnök jó potenciált lát az arab-magyar élelmiszeripari együttműködésben, amely mindkét irányba erősen bővíthető.
Csányi Attila a Bonafarm Csoport vezérigazgatója bemutatta vállalkozását, mely Magyarországon egyedülálló módon, családi vállalkozásként, de professzionális, nyugati menedzsment rendszert alkalmazva végez teljes mezőgazdasági vertikumot integráló termelést, a gabonatermesztéstől, a feldolgozott élelmiszerek előállításáig. Integrátori rendszerükben több mint 200 család megélhetését is biztosítják bértermeltetés által. Jelenleg is rendelkeznek élő közel-keleti üzleti kapcsolatokkal, jelenleg Libanonban és Szaúd-Arábiában, de ezeket szeretnék bővíteni.
Élettudományok és ICT
Dr. Kerekes György, a Századvég Gazdaságkutató ágazati vezetője bevezetőjében emlékeztetett, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) két, komoly magyar vállalati érdeklődés mellett az arab országokban zajló rendezvénye (Arab Health, GITEX szakkiállítások) is ebben a két ágazatban zajlott le idén. Nem minden előzmény nélküli tehát Magyarország térségbeli üzleti próbálkozása.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki nemrég tért vissza szaúd-arábiai útjáról, az együttműködési lehetőségek között a klinikai orvosi ellátás területét emelte ki. Ezen belül is a magyar fejlesztésű és gyártású implantátumok műtéti behelyezése jól példázza a magas szintű technológia, a sikeres üzleti és gyógyászati turisztikai kapcsolatépítést. Az arab-magyar kapcsolatoknak jó alapot ad a sok évtizedes múlttal rendelkező felsőoktatási együttműködés, mely eredményeként több száz arab diák végezte tanulmányait Magyarországon. Másik együttműködési terület az egészségipar és ICT határmezsgyéjén elhelyezkedő kórházi informatikai rendszerek fejlesztése, amelyben a meglévő magyar tudás és tapasztalatok iránt több arab ország is érdeklődést mutat.
Zoubeir Chaieb, a tunéziai Advanced e-Technologies elnöke, aki maga is Magyarországon végezte tanulmányait, a magyar mérnöki tudást emelte ki, amelyre számos olyan know-how épül, amely sikerrel exportálható az arab országokba.
Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke, saját vállalattal rendelkezik az Egyesült Arab Emirátusokban. Kürti úr térségbeli tapasztalatait osztotta meg a közönséggel, amelyek alapján a vállalatalapítás és az üzletkötés semmivel sem nehezebb, mint a világ más pontjain, a személyes kapcsolatok azonban fontosak.
