A Nemzetgazdasági Minisztérium által júliusban közzétett törvénytervezet segítségével egymillió munkahely teremtését ígérik. A Munka Törvénykönyvének eredeti terve szerint három pillért hoznának létre. Az első és a kormány által a legfontosabbnak nevezett pillér az új munkahelyek létrehozása, „többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra". A második pillér, mintegy átmeneti megoldásként, a helyi lehetőségekre építve szervezné meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig magán és önkormányzati forrásokból. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely „szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget."
A társadalmi vitára bocsátott tervezet több oldalról is kapott támadásokat, a Társaság a Szabadságjogokért alkotmányosságát is megkérdőjelezi. A korábbiak mellett most a szakszervezetek, szakszervezeti tömörülések is tiltakoznak. Az ILO-hoz fordult az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, az MSZOSZ - Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a nemzetközi munkaügyi normák valamint a nemzetközi törvények és gyakorlatok fényében fogja áttekinteni a magyar tervezetet október elejéig.Az átlátható társadalmi párbeszéd előmozdítása érdekében az ILO mind a három félnek, a minisztériumnak, továbbá munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteknek el fogja küldeni véleményét.
Ugyanakkor a munka világát érintő 9 pontos követeléscsomagot fogalmaztak meg az akcióegységbe tömörült szakszervezetek, amelyek szeptember 29-től indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Day-nek keresztelt sztrájk- és tüntetéssorozatukat. A mintegy 70 szakszervezetet, civil- és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység Budapesten ülősztrájkot, kerekasztal-megbeszélés, nagygyűlést tart és félpályás útlezárásokkal lassítja majd országszerte a közúti forgalmat. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, az Akcióegység Operatív Törzs egyik vezetője szerdai megbeszélésük után közölte, az akcióegység a "demokráciáért, a szociális biztonságért, az emberi és a munkavállalói jogok megőrzéséért" küzd. Úgy vélekedett, a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen akciósorozatra.
Ismertetése szerint a 9 pontos csomagban az akciócsoport követeli az igazságos és méltányos közteherviselést, a visszamenőleges hatályú törvénykezés beszüntetését, a háromoldalú társadalmi párbeszéd visszaállítását a munka világában, a szociális partnerekkel való egyeztetést a Munka törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban, a korkedvezményes és korengedményes szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét, méltányos átmenet biztosítását a nyugdíjrendszer változtatásával kapcsolatban, a szakszervezetekkel való egyeztetést az új életpálya modellekről, a sztrájkjog visszaállítását, és azt, hogy ne csorbuljanak a szakszervezetek jogai.
Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, az operatív törzs másik vezetője a megmozdulás-sorozatot ismertetve közölte: szeptember 29-én, délután kezdik az akciót a fővárosi Clark Ádám téren egy ülősztrájkkal, amelynek létszámtól függően több további helyszínre is lehet. Elmondta még, hogy szeptember 30-án a budapesti Kossuth téri Nagy Imre szobornál tartanak társadalmi kerekasztal-megbeszélést, ahol társadalmi, szakszervezeti vezetőkkel beszélgethetnek az érdeklődők a jelenlegi hatalommal és az általa tervezett jogszabály-módosításokkal kapcsolatos problémáikról. Október 1-jén, délután rendeznek tiltakozó nagygyűlést a Kossuth téren, azt követően lehet csatlakozni az ülősztrájkhoz - emelte ki. Október 3-tól az ország különböző területén útszűkítéseket terveznek, ezeket határozatlan ideig fenntartják majd - mondta még. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke - aki szintén vezetője az operatív törvénynek - kifejtette: az akciósorozattal azt követelik, hogy a kormányzat állítsa vissza a szociális párbeszédet, szociális értéket. Kiemelte: a 7,5 tonna alatti teherautóval rendelkező kisvállalkozókat is várják a forgalomlassításhoz, mert őket érinti gázolaj jövedéki adójának tervezett emelése.
Kónya Péter az MTI kérdésére, miszerint hány embert tudnak majd megmozgatni, azt válaszolta: a fegyveres rendvédelmi nyugállományú kollégák adják a gerincét a megmozdulás kezdetének, de mivel a kormány döntései nemcsak őket érintik, az ülősztrájkra is több ezer ember várnak. Nagy tömegre az október 1-jei nagygyűlésen számítanak - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy itt olyan sokan gyűlnek majd össze, amelyre - szakszervezetei kezdeményezésre - még nem volt példa Magyarországon a rendszerváltás óta.
